Tanulmányok Budapest Múltjából 20. (1974)
MEGNYITÓ ÜLÉS - PERÉNYI Imre: Budapest városépítésének fejlődése 1873-1973
IRODALOM A téma és az időszak rendkivül gazdag irodalmának bármely szükitésével a puszta felsorolás is lehetetlen. Ezért csak azon néhány mü felsorolására korlátozódtunk, amelyek rendszeresen kisérték figyelemmel Budapest egy-egy időszakának városfejlődését, ill. amelyek szerzői tevékenységükkel befolyást gyakoroltak rá. A magyar városhálózat kialakulásához és fejlődéséhez áttekintést ad PERÉNYI Imre: "A városépités története" (Budapest, 1961) cimü müve, amely a magyar városépités múltját az egyetemes városépités történetében tárgyalja. Továbbá RADOS Jenő: "Magyar épitészettörténet" (Budapest, 1971) cimü müve napjainkig foglalkozik a főváros épitészeti alkotásaival. Az egyes korszakokat magában foglaló tanulmányok közül kiemeljük: MAJOR Jenő: "A magyar városhálózatról" (Településtudományi Közlemények, Budapest, 1964) és "A magyar városok és városhálózat kialakulásának kezdetei" (Településtudományi Közlemények, 18. sz. Budapest, 1966). A budapesti agglomeráció létrejöttét, városépitéstörténetét bemutatja és elemzi PREISICH Gábor: "Budapest városépitésének története" с nagyszabású, háromkötetes müve. Az első kötet "Buda visszavételétől a kiegyezésig" (Budapest, 1960), második kötet "Budapest városépitésének története a kiegyezéstől a Tanácsköztársaságig" (Budapest, 1964) és a harmadik kötet "A Tanácsköztársaságtól napjainkig" (Budapest, 1969). Munkánk szempontjából jelentős müvek még: EDVI ILLÉS Aladár: "Budapest műszaki útmutatója", Budapest, 1896; THIRRING Gusztáv: "Budapest félévszázados fejlődése", Budapest, 1925; VÁMOS Ferenc: "Budapest városképének kialakulása József nádor korától napjainkig", Budapest, 1926; ILLYEFALVY Lajos: "A székesfőváros múltja és jelene" Budapest, 1934; Dr. HARRER Ferenc: "A Fővárosi Közmunkák Tanácsa", Budapest, 1941; KISS György: "A budapesti várospolitika 1873-1944", Budapest, 1954; BORSOS-SODOR-ZÁDOR: "Budapest építészettörténete, városképei és műemlékei" (Budapest, 1959). "Magyarország műemléki topográfiája" sorozatban jelent meg POGÁNY Frigyes szerkesztésében: "Budapest műemlékei" I. és II. kötet, Budapest, 1955 és 1962. A két világháború között Budapest fejlődéséről, városrendezési kérdéseiről számos tanulmány jelent meg: BORBIRÓ Virgil, GRANASZTOI Pál, HARRER Ferenc, KAFFKA Péter, LÁZÁR Jenő, RADOS Jenő, THIRRING Gusztáv és mások tollából, különböző épitészeti folyóiratokban (Magyar Épitőmüvészet, Tér és Forma stb. ). Itt emiitjük meg a "Tanulmányok Budapest múltjából" és a "Budapest régiségei" c. évkönyveket, melyek évtizedek óta közlik a főváros történetével, régészeti és művészeti emlékeivel foglalkozó tanulmányokat. Külön kiemeljük HARRER Ferenc munkájából: "Elnöki előterjesztés Budapest városfejlesztési programjához" (Városi Szemle, 1933) és "Budapest városfejlesztési programja" (Városi Szemle, 1940), valamint BORBIRÓ Virgil: "Budapest városépitészeti problémái" (Tér és Forma, 1933). A felszabadulás után Budapest városrendezési terveiről nagy számban közreadott tanulmányok közül megemlitjük: GRANASZTOI Pál: "Nagy-Budapest városrendezése" (Városi Szemle, 1948. 1-2. sz.); GRANASZTOI Pál - POLONYI Károly: "Budapest holnap" (Budapest, 1959); PERÉNYI Imre: "Budapest és környékének általános városrendezési terve a nagyvárosok fejlesztési problémáinak tükrében" (Településtudományi Közlemények, 13. sz. Budapest, 1961); PREISICH-FODOR-GYŐRFFY-SZABÓ: "A budapesti Belváros rendezési terve" (Városépités, 1966, 3.sz.); PREISICH Gábor szerkesztésében: "Budapest jövője 1 ' (Budapest, 1973.) c. munkákat. Ezen túlmenően számos mü jelent meg: BERCZIK András, BORBIRÓ Virgil, BORSOS Béla, BRENNER János, GERŐ László, GENTHON István, GRANASZTOI Pál, HARRER Ferenc, HEIM Ernő, KOVÁCSHÁZY Frigyes, POGÁNY Frigyes, PRINCZ Gyula és mások tollából. Budapest fejlődéséről gazdag statisztikai anyag található a "Budapest statisztikai évkönyve" c. kiadványsorozat köteteiben. 35
