Tanulmányok Budapest Múltjából 20. (1974)

A. SZEKCIÓ (Kapitalista korszak) - L. NAGY Zsuzsa: Politikai erők, politikai harcok Budapesten a századfordulótól a második világháború végéig

E szervezkedésben ugyanis csak a hatalmi szövetségen kívülálló polgári rétegek vettek részt, az ipari nagytőke, a finánctőke nem. 1900 táján a polgárság különböző rétegeiben több vonalon és szinte azonos időben indult meg a szervezkedés szűkebb vagy nagyobb szabású politikai programmal. Az egyik vonalat Vázsonyi Vilmos Demokrata Partja képviselte, amely 1894-ben alakult. A Demokrata Part, mint az ország első önálló városi politikára alakult polgári pártja, a Terézvárosból indult ki. Igaz, hogy a század elején még biztató pártalakitások, szervezések folytak több vidéki városban, mégis, már a dualizmus idején Budapestre szűkült le a Demokrata Párt bázisa. S ha Budapestet mondunk, akkor ez esetben Pestet, sőt, néhány pesti kerületet (V., VI., VII.) kell értenünk, még tovább menve, legnagyobb részt e kerületek zsidó kispolgári-, polgári rétegeit. A Demokrata Párt viszonylag lazán összefogott tagságát, szavazóit elsősorban a kiskereskedők, kisiparosok, lateiner elemek (főként ügyvédek, ujsagirók, stb.) adták. A párt tevékenysége azonban szorosan összefonódott a kereskedelmi tőkével és annak érdekeivel. Mig a dualizmus idején elsősorban a kereskedelmi tőke sajátos érdekeinek szószólója a Demokrata Párt, az ellenforradalmi rendszer idején már képviseli azokat a finánctőkés törekvéseket is, amelyek az uj hatalmi szövetség erőviszonyainak a polgári-tőkés vonal javára való eltolását célozzák. A párt egészére rányomta bélyegét vezérének, Vázsonyi Vilmosnak karaktere és politikai felfogása. A kispolgári liberálisok Vazsonyival együtt vallották eszményképüknek a gironde-ot, amely egyaránt távol áll a "revoltálástól", valamint "az alázatosságtól és szolgaiságtól". Ezen a politikai alapon egy uj, általuk sajátosan értelmezett középosztály kialakítását kivanták siettetni, amely magába olvasztaná a középnemességet, valamint a városok lakosságát, a kereskedőt, iparost, lateinert, irót, mérnököt, közhivatalnokot és magánalkalmazottakat. "Ez az igazi középosztály - mint Vázsonyi megfogalmazta - csak ugy vezethet, ha a kispolgárok és munkások sokaságával testvéri frigyre lép és egyesült erővel kitépi a középkor gyökereit. "" A Demokrata Párt városi (fővárosi) keretben gondolkodott és politizált, ez adta korabeli jelentőségét és kezdeményezésének újszerűségét. Ugyanakkor ebből fakadt az a gyengéje is, hogy kísérletet sem tett a kispolgári-, polgári érdekek egységes, tehát városi és falusi rétegeit is átfogó megfogalmazására; a magyarországi demokratizálódás kulcskérdése, a föld, mindvégig idegen maradt a Demokrata Párt számára. Vázsonyiékkal egy időben alakult meg Buda néhány kerületében egy ugyancsak kispolgári rétegekre támaszkodó párt Kasics Péter vezetésével. A párt karakterét meghatározta, hogy benne a keresztény kispolgári, tisztviselő elem dominált. A közgyűlésen a Demokrata Párt mellett az ellenzék szerepét töltötte be, de igazán jelentőssé nem vált. A liberális és radikális polgári irányzatok előretörése ezt a pártot mindinkább konzervatív, klerikális, antiszemita irányba tolta el és szinte a későbbi Wolff-párt elődjét látjuk benne megjelenni. 4 Végül a polgárság köréből kiindult egy olyan mozgalom is, amely országos programot dolgozott ki, messze túltekintett a városi-fővárosi kispolgári-, polgári érdekeken: a polgári radikálisok, szabadgondolkodók mozgalma ez. A jászi Oszkár körül tömörülő polgári radikálisok formálták a polgári demokrácia programját. A Huszadik Század, a TársadalomA dualista korszak egészének, általános problémáinak legújabb összegezését adja a Magyarország története IV. 1849-1918. Az abszolutizmus és a dualizmus kora. Egyetemi tankönyv. Szerk. Hanák Péter, Erényi Tibor és Szabad György közreműködésével. Bp. 1972. 15-25. fejezetek. Budapest dualizmuskori történetét fogja át: Források Budapest múltjából II Források Budapest történetéhez 1873-1919. Szerk. H. Kohut Maria. Bp. 1971. E kötet anyagát és értékelő megállapitásait előadásom dualizmuskori részének összeállításában alapnak tekintettem. Budapest fejlődését, helyét statisztikailag mutatja be: Budapest 1873-tól napjainkig. A Főváros Statisztikai Hivatalának Zsebkönyve. Bp. 1945. Budapest társadalmának és gazdaságának 100 éve 1872/73 - 1973. Szerk. Bernát Tivadar és Viszkei Mihály. Bp. 1972. A szemtanú elbeszélését adja: Harrer Ferenc: Egy magyar polgár élete. I. köt. Bp. 1968. Lásd: Vázsonyi Vilmos beszédei és irásai I—II. köt. Szerk., jegyz. és vál. : Csergő Hugó és Balassa József. Bp. 1927. Vázsonyi Vilmosné: Az én uram. Bp. é.n. Sass Irén: Vázsonyi. Bp. 1926. L. Nagy Zsuzsa: A budapesti liberális ellenzék 1919-1944. Értekezések a történeti tudományok köréből. Uj sorozat 59. Bp. 1972. Az idézetet lásd: Vázsonyi I. k. 195.1. A gironde fogalmára,értelmezésére:ugyanott 300-301., 456., 460-461. 1. 4 Harrer 64-6 5.1. 70