Tanulmányok Budapest Múltjából 20. (1974)

A. SZEKCIÓ (Kapitalista korszak) - RÁNKI György: Budapest szerepe az ország gazdasági fejlődésében - Prof. Felix CZEIKE (Wien)

A XIX. század utolsó harmada a villamos gépipar velejárójaként a villamos világítást is meghozta. E téren is gazdag anyag áll a Múzeum rendelkezésére. Az elektromos világítást megelőző korábbi világitási módozatokat is be tudjuk mutatni. Gazdag gázlámpa gyűjteményünk van. A villamos világítással kapcsolatosan nemcsak a szénszálas izzóink vannak, hanem a villamos világítás - technikai fejlődésében ma már alig ismert, de akkoriban nagy jelentős szerepet játszó Nerrast-lámpáink is vannak. Közismert, hogy a wolfram-szálas izzó Budapestről indult világhóditó útjára, az Egyesült Izzóból. A wolfram szálas izzólámpáknak az eredeti kisérleti példányai az úgynevezett Just-féle kisérleti égők is a Budapesti Történeti Múzeum gyűjteményében találhatók. A wolframmal párhuzamosan futó egyéb fémszálas izzó lámpáknak is elég gazdag gyűjteményével rendelkezünk. A vákuum technika egyéb jellegű termékei is megtalálhatóak Muzeumunkban. Az Adócsőgyár, mely a közelmúltban rendezte meg az "Ötven éves a magyar rádiócső gyártás" cimü kiállítását, ennek az anyagát zömében a BTM raktárából kölcsönözte. Gazdagon állnak rendelkezésünkre bárium csövek is, melyek szintén az Egyesült Izzó termékei. Ezek tették lehetővé a tömeges rádiózást az 1920ras, 1930-as években. A rádiók legkülönbözőbb tipusai is megtalálhatók a gyűjteményünkben. Az Egyesült Izzó az 1930-as években radar rezgéskeltő csövekkel is folytatott kísérleteket, sőt ilyen jellegű termékeket elő is állított a második világháború alatt. Ilyen radar regzéskeltő csövünk jelenleg a "Budapest ezer éve" cimü kiállításunkon tekinthető meg. A századforduló táján jelentős szerepet vivott ki magának a műszeripar. Ennek a termékei is fellelhetők gyűjteményünkben. Az előadásban szereplő időszak életmódjával kapcsolatosan is tekintélyes anyag áll rendelkezésünkre, ruházat, háztartási, használati cikkek, órák, bútorok formájában. A városi fejlődéshez hozzátartozik a közmű fejlődés is, ami annak elsődleges velejárója. Ezen a téren is jelentős anyaggal rendelkezik a Budapesti Történeti Múzeum. A vízmüvek fejlődésére elsősorban tervrajzok állnak rendelkezésünkre. A gázmüvek fejlődése termékekben is megmutatkozik. A közlekedés fejlődést részint tárgyi, részint igen gazdag fényképanyaggal tudjuk bemutatni. Prof. CZEIKE (Wien): Die wirtschaftliche und soziale Entwicklung Wiens ist - wie die jeder grossen Stadt - abhängig von der Beteiligung bestimmter Bevölkerungsgruppen am öffentlichen Leben und damit an den wirtschaftspolitischen Entscheidungen. Unter diesem Gesichtspunkt wird das in der jeweiligen Periode geltende Wahlrecht zu einem entscheidenden Kriterium. Vor hundert Jahren galt in Wien ein Kurienwahlrecht, das nur einer vermögenden oder beruflich qualifizierten Oberschichte massgeblichen Einfluss sicherte. Nur etwa vier Prozent der Bevölkerung, ausschliesslich Männer, besassen damals das aktive Wahlrecht. Die Macht lag in der Hand der Liberalen. Wohl gelang es in den achtziger Jahren der christlichsozialen Opposition, die Basis etwas zu verbreitern und damit dem Kleinbürgertum politische Rechte zu verschaffen, aber zu einer weiteren Demokratisierung kam es nicht; die Einführung eines vierten Wahlkörpers um die Jahrhundertwende gleicht mehr einem politischen Alibi. Im Jahre 1873, dem Beginn unserer Betrachtung, stehen wie auf dem Höhepunkt der liberalen Ära. Als nach Revolution und Neoabsolutismus 1861 durch das Februarpetent endlich die verfassungsmassigen Grundlagen für eine Neuwahl des Gemeinderates geschaffen wurden, entwickelte sich dieser zu einer Domäne der liberalen Partei, wobei das "rücksichtslose Streben des einzelnen nach Befreiung von allen Bindungen" soevie das Prinzip des "freien Spiels der Kräfte" und die Fixierung der "Seibetverantwortlichkeit" des einzelnen für sein Schicksal für die sich allmählich bildenden Parteirichtungen eine gemeinsame Grundlage bildeten. Im speziellen vertraten die Mitglieder der führenden "Mittelpartei" und einige ebenfalls rechts stehende Radikale das Grosskapital, die Äusserste Linke hielt an den Idealen von 1848 fest, und die Demokraten, denen sich zunächst auch Lueger 60