Tanulmányok Budapest Múltjából 20. (1974)
A. SZEKCIÓ (Kapitalista korszak) - RÁNKI György: Budapest szerepe az ország gazdasági fejlődésében
A tőkés fejlődés eredményeként - s ez a további iparosodás fontos feltétele volt Budapest vált az ország legfontosabb piacává. A létrejövő illetve fejlődő gyárak rendkivül széles munkaerőpiacra épithettek. Az iparban elhelyezkedést kereső tömegek állandó hullámokban özönlöttek a főváros felé, állandó munkaerőkinálatot teremtve. A vidékkel ellentétben a Budapesten létesülő gyár könnyűszerrel találta meg a legkülönbözőbb szakmáju tanult munkások és a tanulatlan munkaerő szükséges tömegét. A tőkések Budapesten megtakaríthatták a vidéken sok esetben szükségessé váló munkástelepités költségeit is. De nemcsak mint munkaerőpiac, hanem mint árupiac is vezető szerepet játszott Budapest az ország gazdasági életében. A nagytömegű városi lakosság fogyasztási szükséglete mellett az ipari fogyasztás, az építkezések, a közmüvek kiépítése és fejlesztése, a városi közlekedés, s nem utolsósorban maga a meglévő budapesti ipar teremtett nagy keresletet a legkülönbözőbb vállalatok számára. Végül a gazdasági fejlődés fontos mozzanataként szerepet játszott a főváros mint az ország legnagyobb főkepiaca is. A magyarországi tőke legnagyobb része a vezető budapesti nagybankok révén a fővárosban összpontosult, de Budapest volt - s ez a magyar gazdasági fejlődésben fontos szerepet játszott - a külföldi tőke közvetítője is. Annak ellenére, hogy a tőke rendkivül mozgékony, s az uralkodó részvénytársasági forma különösen azzá tette, mégis megfigyelhető, hogy szivesebben eszközöltek befektetéseket a fővárosban, s a vidéken felhalmozott tőke tulajdonosai is előszeretettel keresték a budapesti letelepedés lehetőségeit. 19 Mindezen feltételek elősegítették, hogy Budapest gazdasági, ipari fejlődése rohamosan haladt előre. A századforduló idejétől Budapest egyre inkább világvárosi színvonalra emelkedett, s ezzel járt együtt, hogy egyre erőteljesebb hatást gyakorolt a környező helységekre, azokat mintegy saját fejlődésének részévé tette. Budapest gazdasági vonzóköre, értve ez alatt azt a területet, amelyen belül a főváros közelsége és a fővárossal való kooperáció határozta meg a gazdasági és kulturális fejlődést, mintegy 40-50 km-es sugárban terjedt ki, s magában foglalta Vácot, Szentendrét s több mint 40 községet. 2°Ezen belül azonban a közvetlenül Budapesthez kapcsolódó helységekből egy szűkebb övezet is kialakult. Ezek esetében nem csupán arról volt szó, hogy a főváros közelsége és hatása alapvetően éreztette hatását, hanem arról, hogy ezek a környező helységek egyre inkább hozzákapcsolódtak Budapesthez, hogy fokozatosan, azzal egységes egészet alkotva, beletagozódtak a fővárosba. Itt nem Budapestnek a környékre gyakorolt gazdasági hatásáról, hanem annak modern világvárosi fejlődése egyik legfőbb mozzanatáról van tehát szó. A nagyvárosok kifejlődése tehát a gazdasági növekedés gyorsulásából következik, melynek adatai akár a nemzeti jövedelem növekedése (évente 3 %), akár a gyáripar fejlődése (évenként 4 %) vonatkozásában ismeretesek. 21 Budapest esetében sem csupán az ipar és mezőgazdaság fokozatos különválása idézi elő a növekedést, de az a tény is, hogy az egyre nagyobb számú népesség kiszolgálásához és a termelőtevékenység fejlődéséhez a szolgáltató hálózat kifejlődésére volt szükség. Az infrastruktúra kiépülése az ipari tevékenység önmagát indukáló folyamatává válik. Ha Budapest fejlődésének alapvető gazdasági-társadalmi folyamatát emeljük ki, akkor arra a strukturális fejlődésre is utalnunk kell, amely az iparon belül a feldolgozóipar előtérbe kerülésében jelentkezik. Igaz, az ismert okok (osztrák verseny stb. ) miatt ez a tendencia Budapesten csak vontatottan jelentkezik, mégis a századforduló körül már ezt a tendenciát kell kiemelnünk. A feldolgozóipar számára már a munkaerőbázis, valamint a növekvő népesség fogyasztási igénye22 alkotja a döntő szempontot. Emellett a századforduló körüli fejlődésnél utalnunk kell a technikai fejlődés szerepére, arra, hogy éppen a városok jelentik többnyire ennek primer hordozóit, a közmüvek építését, a viz- és gázszükséglet fedezésén tul a háború előtt már a villamosenergia terjesztésében is. Surányi-Unger T. : Budapest szerepe Magyarország gazdasági életében 1925-1934. Budapest, 1936. 88. 1. Surányi-Unger T. : Budapest szerepe Magyarország gazdasági életében 1925-1934. Budapest, 1936. 21-22. 1. Berend T. Iván - Ránki György: Nemzeti jövedelem és tőkefelhalmozás Magyarországon. Történelmi Szemle 1969. Bernát T. - Bora Gy. - Fodor J. : Nagyvárosok, világvárosok. Budapest, 1973. 26-31. 1. 52