Tanulmányok Budapest Múltjából 20. (1974)

B. SZEKCIÓ (Szocialista korszak) - SZELÉNYI Iván: Urbanizáció és az életmód alakulása Budapesten - SZELÉNYI Iván válasza a hozzászólásokra

szonyaival. A Wekerle telep ugyanis valamiféle átmeneti életmódot nyújtott: földrajzi fekvésével, (nagyváros tövében, de annak határain kivül) elrendezési tervével, utca-, úthálózatával, város és nem telep jellegével, kertes házaival, a lakások belső elrendezésével, komfortszinvonalával, - a legszegényebb kispolgári élet hangulatát sugalló kisvárosi jellegével. A telepnek városközpontja épült, Kós Károly tervei szerint, sugár és körútjai, a főtéren emeletes házakkal, parkkal. Házai kettő, négy, hat és nyolc lakásosak, egy, két szobásak, általában fürdőszoba nélküliek, földszintesek. Épitésénél az olcsósági szempont dominált inkább, mint a korabeli szinvonal; homoktéglából épült, lakásai komfort nélküliek. Ma a lakótelep a legmagasabb épitési és komfort szintet jelenti, a modern nagyváros része, és a modern nagyvárosi életformát képviseli, abban az értelemben, hogy teljes komfortot ad, és nagytömegű lakásszükségletet elegit ki magas szinvonalon. De alvóváros csupán. Külső területeken fekszik általában, a városi élet lüktetésén, zaján, de kultúráján is kivül. A kulturcentrum távol esik, s a telepeken általában nem létesült. A Wekerle-telep külsőségekben megnyilvánuló kisvárosi jellegét emeltük ki eddig, s kárhoztattuk, de ezek a külsőségek valamiféle városias társadalmi életkereteitis jelentették. A Wekerle-telepi lakóknak volt társasköre, sportklubja, hetilapja, filmszinháza, s volt, - ha szegényes is - könyvtára, iskolái, óvodái, és ezek a telep épülésével párhuzamosan készültek. De az is igaz, hogy a tervekben szereplő munkásotthon, polgári iskola és népfürdő sohasem épült fel. Hogy kulturális intézményei, klubjai, társasköre, milyen politikai szellemet voltak hivatva táplálni, az nyilvánvaló. S ha tartalmukban ezek elfogadhatatlanok is számunkra, az uj lakótelepek épülésekor nem árt arra gondolnunk, hogy ne csupán a lakásokban adjunk otthont a lakóknak, hanem környezetükben, a telep egészén is. Teremtsünk valóban modern nagyvárosi életmódot, illetve adjuk meg annak kereteit. A Wekerle-telepi akcióval az állami kiragadott a munkásosztály egészéből egy csoportot, amelyet érdekeltté, kötötté tett munkahelyi, mozgalmi vonatkozásban egy lakással, amellyel és amelynek környezetével életmódját kivánta erőszakosan módositani, a maga érdekei szerint. A munkás gondolkodásmódját akarta átformálni. Hozzátehetjük, nem sok sikerrel. Ezért a felemás keretek, és ezért a felemás életmód a Wekerle-telepen. SZELÉNYI Iván válasza a hozzászólásokra: Köszönöm Mezei Gyula hozzászólását, valóban sokban pontositotta az általam elmondottakat. Terjedelmi okok miatt a lakótelepek differenciáltságának a kérdésére nem tértem ki előadásomban, ezért a következőkben mindenekelőtt erre a kérdésre térnék ki. A lakótelepek lakásállományukat, urbanisztikai szerkezetüket és társadalmi öszszetételüket tekintve jelentős mértékben különböznek egymástól. Valóban éles különbség van mondjuk a Lágymányosi lakótelep és Csepel-Csillagtelep társadalmi összetétele között. Az előadásban utaltam arra, hogy a lakótelepnek a városközponttól való távolsága, s a lakótelep társadalmi összetétele között feltehetőleg szoros kapcsolat mutatható ki. Sajnos egész Budapestre vonatkozó ökológiai felmérést idáig nem végezhettünk, adataink csak néhány lakótelep társadalmi szerkezetéről állnak rendelkezésre. 1963-ban a BUVÁTI végzett vizsgálatot a Lágymányosi, az Üllői uti és az Árpádhidi lakótelepeken,ezt követte az MTA Szociológiai Kutató Intézet és a BUVÁTI közös felmérése a Lágymányosi lakótelepen, majd a BUVÁTI vizsgálata az Üllői uti lakótelepen. Az ország más lakótelepein is végeztünk felméréseket, a debreceni Uj Élet park nevű lakótelepen, a szegedi Odessza lakótelepen, majd Pécsett az Uránvárosban. E vidéki lakótelep felméréseket követte Pécs és Szeged teljes társadalmi ökológiai szerkezetére vonatkozóan a vizsgálat. E vizsgálatokból is egyértelműen megállapítható, hogy a lakótelep maga differenciált alakulat, bár a lakótelep övezet ennek ellenére különbözik például a lakótelepen tul elhelyezkedő családiházas területek összetételétől, vagy különbözik a Belváros és a lakótelep között kialakult átmeneti övezetnek az öszszetételétől. Hadd mutassak be erre vonatkozó adatokat, amelyek körülbelül jelzik azt, hogy mondjuk mennyire tekinthetők megalapozottnak az előadásomban kifejtett állitások. Nézzünk meg például több BUVÁTI vizsgálatnak az összefoglaló értékelését, amelyik bemutatja a Lenin kőrút,a külső Erzsébetváros, a belső Ferencváros társadalmi öszszetételét. Ezeket az adatokat egybevethetjük a budapesti átlaggal, valamint az Üllői uti la-