Tanulmányok Budapest Múltjából 20. (1974)

B. SZEKCIÓ (Szocialista korszak) - SZELÉNYI Iván: Urbanizáció és az életmód alakulása Budapesten

SZELÉNYI IVÁN URBANIZÁCIÓ ÉS AZ ÉLETMÓD ALAKULÁSA BUDAPESTEN Előadásom cime kicsit többet igér, mint amit nyújtani tudok, különösen ami az életmódra vonatkozik, arra nem tudok vállalkozni, hogy a budapesti életmódot felvázoljam, inkább arra teszek kísérletet, hogy azokról a társadalmi folyamatokról beszéljek, amelyek meghatározó jellegűek az életmód alakulása szempontjából is. Ennyiben egy kicsit többet is vagyok kénytelen vállalni, mint amit az előadás cime ad, megpróbálom ezeket a folyamatokat történeti perspektívába állítani, bár nem történész részéről ez elég nagy merészség. Az előadásban lényegileg a következőket kísérlem meg. Megpróbálom megkeresni a kapcsolatot a város növekedése, társadalmi, gazdasági funkcióinak a változása, foglalkozási és társadalmi szerkezetének a változása között, illetve elsősorban azzal foglalkozom, hogy ezek a változások miként tükröződnek a város társadalmi, ökológiai szerkezetének az átalakulásában, a különböző csoportok, rétegek, osztályok térbeli elhelyezkedése miként alakul. Itt nagyon röviden megpróbálok visszatekinteni az elmúlt 100 esztendő fejlődésére, de csupán hipotetikus értékkel, hiszen szisztematikus adatok feldolgozva nincsenek. Igyekszem felvázolni a várost különböző időpontokban jellemző ökológiai struktúra modelleket és ennek alapján megpróbálok következtetéseket vagy tanulságokat levonni a várostervezés számára is. Éppen ezért az előadásnak a végén Fodor Lászlónak a hozzászólásától is ösztönözve kísérletet teszek a városszerkezet várható alakulásának prognosztizálására is. Az elemzést a három város egyesülésének az időpontjával kezdve megállapíthatjuk, hogy ebben az időpontban a város társadalmi szervezete több szempontból sajátosan torzult. A múlt század hetvenes éveiben Budapest olyan város, amelyben a középrétegekhez a "középosztályhoz" tartozók száma kisebb, mint amit a város lélekszáma alapján várhatnánk, A korabeli statisztikák, népszámlálási adatok utalnak arra, hogy Budapesten a keresőknek kiemelkedően magas százaléka fizikai munkás, részben ipari munkás, részben egyéb, fizikai munkát végző munkás, és viszonylag kicsiny a tisztviselőknek, értelmiségieknek, sőt még a kistulajdonosoknak a száma is. Ez a sajátos társadalmi szerkezet könnyen megérthető Budapest múltjából, feltehető, hogy sajátos szerkezete azzal magyarázható, hogy Budapest számos fővárosi funkciót, igazgatási, felsőoktatási és hasonló funkciót nem látott el, mert fővárossá válásában elsősorban sajátos gazdasági helyzete játszott meghatározó szerepet. így az egyesülés időpontjában erősen proletár jellegű város Budapest, viszonylag nagy proletariátussal, fizikai munkássággal, viszonylag gyenge középosztállyal. E tény közvetlen ökológiai következménye, hogy ez a viszonylag kis középosztály területileg is egy meglehetősen kis térben koncentrálódik. Lényegileg az akkori Belváros és a Belvárostól északra elhelyezkedő viszonylag kis terület foglalja magában ezeket a magasabb társadalmi státuszú rétegeket, illetve osztályokat. Ettől kifelé haladva (ha a város szerkezetnek koncentrikus körökkel történő leírását elfogadjuk, amit azért tehetünk meg, mert ez a modell tulajdonképpen a mai napig többé-kevésbé pontosan követi legalábbis a pesti oldal szerkezetét) a társadalmi státusz fokozatos süllyedését. A viszonylag szűk Belvárost szerény minőségű lakásállomány veszi körül, mai kifejezéssel élve "szlam" övezi a városnak a viszonylag urbanizáltabb szűk belső magvát. A városépítést követő évtizedeket Budapest lélekszámának robbanásszerű növekedése jellemzi. Ezeket az adatokat azt hiszem ismertetnem nem kell, köztudott, hogy az időszaknak vannak olyan évtizedei, amikor a főváros népessége (ha a mai Nagy-Budapest területével számolunk) 300 ezer fővel is növekedett. Ez a városnövekedési ütem majdnem az amerikai városok növekedési üteméhez hasonló. A népesség gyors növekedési üteméhez kapcsolódva, változás következik be a város társadalmi-gazdasági funkciójában is, fokozódó mértékben tölti be Budapest az ország kulturális és igazgatási központjának a szerepét, ami egyben együtt jár a társadalom "középosztályainak", egyéb tulajdonosi osztályoknak, kispolgári rétegeknek a létszámbeli növekedésével. Tehát állithatjuk talán azt, hogy a következő évtizedek jellegzetessége, hogy az átlagos népességnövekedés mellett különösen ki229