Tanulmányok Budapest Múltjából 20. (1974)

B. SZEKCIÓ (Szocialista korszak) - KOVALCSIK József: A művelődés és a kulturális élet változásai Budapesten (1945-1973) - Janusz DURKÓ (Lengyelország)

Egy város képzőművészeti jellegének a kialakításában a városképi, építészeti együttesek mellett különösen a köztéri szobrászat játszik nagy szerepet jelképalakitó képessége és a szüntelen nyilvánosságából fakadó fokozott hatása miatt. Sajnos e tekintetben nem csupán az ötvenes évek elején emelt köztéri szobrok marasztalhatók el, hanem az elmúlt másfél évtizedben felállításra került müvek túlnyomó részénél is hiába keresnők azt a nagyvonalú, modern koncepciót, amely az említett építészeti megoldásokat jellemzi, pedig rendeltetésük, központi helyük miatt (Lenin-emlék, Tanácsköztársaság-emlék, ' Centenáriumi emlék, a kerületekben lévő felszabadulási emlékek stb. ) ugyancsak meghatározó jelentőségűek. A képzőművészeti kultúra elmaradottsága is itt érezteti leginkább a hatását, ez mutatkozik meg a megbízó és zsűriző fél óvatosságában és a nagyközönség reagálásában, amelyek jellemző példája volt az óbudai lakótelepen felállított Somogyi József szobor körüli ingerült vita. E téren Budapest nem csupán korunk nagy lehetőségeitől maradt el, hanem vidéki városaink is merészebbek. Ugyancsak fontos része egy város képzőművészeti kultúrájának múzeumainak, kiállítási lehetőségeinek a helyzete. A hallatlan jelentős eredmények mellett e téren sem beszélhetünk csupán pozitívumokról. Mig muzeumpolitikánk nagyvonalúsága és hozzáértése révén valóban nemzetközi szintre emelkednek a fővárosban levő múzeumaink és jó tudományos bázisra utal a kiállítások sokrétűsége és szakmai rangja, a város képzőművészeti kultúrája fejlesztésének nagy akadálya, hogy nincs meg a kortárs művészet rendszeres bemutatásának a lehetősége.E téren Budapest elmaradt a vidék fejlődése mögött. De még ennél is nagyobb nehézség, hogy a kiállítási lehetőségek nem méltóak ahhoz a világvárosi szinthez, amelyet fővárosunk már más téren elért, és amelyet a megújult képzőművészetünk fejlődése is megérdemelne. Nemcsak arról a nagy hibáról van szó, hogy elsietetten lebontották a Nemzeti Szalont és anyagi okok miatt helyette még nem épült fel uj kiállítási csarnok, hanem hiányoznak a kis galériák is, amelyek oly gazdag színfoltjai a külföldi városoknak. Az üzleti jellegű, reprezentatív képcsarnokok nem helyettesithetik őket, sőt, gyakran akadályai a valóban minőségi művészet állandó bemutatkozásának. Pedig nincs szó megoldhatatlan problémáróLhelyet lehetne találni, és kis költségvetésű galériákról lévén szó, az anyagi kérdés sem mérvadó. Elég lenne csak megszabadítani a mai méltatlan helyzetéből a Gresham-udvart, a belvárosi passage-okat vagy az Erzsébet-hidtól a Szabadság-hidig terjedő belvárosi részt, - amely egyébként a legpatinásabb és leghangulatosabb része a városnak -, és mindjárt uj színfolttal gazdagodna a város és uj forumok jönnének létre, ahol találkozhatok a város népe saját képzőművészetével. Janusz DURKO (Lengyelország); Ich beabsichtige, am Beispiel des Historischen Museum von Warschau, einige Probleme gegenwärtig zu machen, die mit der Rolle der Museen in der Erforschung der Städtegeschichte im Zusammenhang bleiben. Mit der Geschichte Warschaus beschäftigen sich; Institut für Geschichte der Polnischen Akademie der Wissenschaften Institut für Geschichte der Waschauer Universität Archiv der Stadt Warschau und das Historische Museum der Hauptstadt Warschau. Im Vergleich mit den beiden Instituten und dem Archiv sind der Forschungsbereich wie die angewandten Methoden im Historischen Museum unterschiedlich. Das ergibt sich aus den grundlegenden Funktionen der Museen, so auch des Historischen Museums, zu welchen gehört: aufzusammeln, die Sammlungen aufzubewahren, zu bearbeiten und dem Publikum zu erschliessen. Im Historischen Museum von Warschau umfassen die Aufsammlungsrichtungen hauptsächlich die sogenannten Varsaviana, zu welchen unter anderen Malerei, Skulptur, Graphik, Ikonographie, Numismatik, Kunstgewerbeerzeugnisse, historische Denkwürdigkeiten, Geweben, Waffen, Uniformzeug, wie auch Drucke und Dokumente gehören. Den inhalt der Forschungsarbeiten gestalten die aus den Aufgaben des Musenms erwachsenden Erfordernisse, also die Verplichtung die Sammlungen zu bearbeiten, das Organisieren beständiger und zeitweiliger AussteHungen, sowie Probleme des Aufbaus wissenschaftlicher Dokumentationsbasis. Dieser Arbeitsbereich, dessen Rückhalt die Sammlungen bilden, bestimmt die Forschungsbestrebnugen. 225