Tanulmányok Budapest Múltjából 20. (1974)

B. SZEKCIÓ (Szocialista korszak) - KOVALCSIK József: A művelődés és a kulturális élet változásai Budapesten (1945-1973)

rület között. Ahol ez túlságosan alacsony (pl. Budapesten, ahol a könyvtárral való ellátottság 8 m /1 000 lakos), ott az olvasók száma csökken, a fővárosban 1966 és 1970 között 2, 4 %-kal. A területben és lélekszámban megnövekedett főváros a könyvtárépités vonatkozásában az ország vidéki városaihoz és az európai nagyvárosokhoz képest egyaránt elmaradt, holott Budapest egyben egy rendkivül kiterjedt agglomerációnak is központja. Az MSZMP Budapesti Bizottságának 1961. december 18-i határozata a főváros kulturális fejlődéséről és a soron lévő feladatokról meghatározta, hogy könyvtárfejlesztés elsősorban a peremkerületekben, illetve az uj lakótelepeken szükséges. E területek közművelődési intézményekkel való fejlesztése azonban az infrastruktúra terén szükséges-sé vált sokrétű fejlesztési feladatok miatt nehezen halad előre. A Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának 1972-es jelentése a fővárosi közművelődés helyzetéről és feladatairól megállapitja: "Nem tudott megfelelő hatékonysággal kibontakozni és fejlődni a lakóterületi közművelődési tevékenység. Ez hátrányosan érezteti hatását a fizikai dolgozók művelődésében. Nehezítette a helyzetet, hogy a lakóterületi tevékenységet kifejtő közművelődési intézményrendszert a beszámolási időszakban nem sikerült jelentősebben fejleszteni. A munkás- és peremkerületek, az uj lakótelepek kulturális ellátottsága hiányos. A lakásépítés kulturális járulékát (1 000 lakásonként 100 m2) nem sikerült - a beszámolási időszakban - realizálni. "19 A könyvtárhálózat gyorsabb ütemű fejlesztésére előreláthatóan az ödödik ötéves tervben nyilik majd lehetőség. A pedagógiai gondolkodás világszerte mind nagyobb fontosságot tulajdonit az iskola mellett a különböző iskolán kivül oktatási és nevelési intézményeknek, szervezeteknek. Az eddigi fejlődésből Budapesten is az a tendencia rajzolódik ki, hogy az iskolán kivüli oktatás, a társadalmi-kulturális tevékenységek az intézményesülés irányába fejlődnek. Az 1960-as évek elején megkezdődött a közművelődési intézmények számára a szervezett felsőfokú (egyetemi és főiskolai) szakemberképzés (a könyvtárak számára már az ötvenes években). Egy uj, sajátos pedagógiai pálya kialakulásának vagyunk tanúi. A pálya kialakulását ellentmondások terhelik, s ez az intézményesülés tekintetében nehézségeket okoz, az egyéni életutakat viszont gyakran konfliktusossá teszi. A társadalmikulturális tevékenységek még korántsem rendelkeznek olyan társadalmi tekintéllyel, mint a nagy hagyományú iskolarendszer. Ennek következtében maga a pálya is bizonytalanabb. 20 Budapesten 1971-ben 217 művelődési otthon működött, ebből tanácsi 21, szakszervezeti 168, egyéb 28. A látogatók száma 8 649 537, s körülbelül a lakosság 10-12 %-a tekinthető a művelődési otthonok közönségének, ezen belül a rendszeres látogatók száma természetesen kisebb. Jelentősen megnőtt az ifjúsági klubok száma és 1972-ben elérte a 270et. Meggyorsult az ifjúsági nyári szórakozóhelyek kialakítása is,A kerületi tanácsok és a KISZ összefogásának eredményeként a Budai Ifjúsági Park mellett három ujabb,peremkerületi ifjúsági park jött létre. A művelődési otthonok (akár területiek, akár üzemiek) a hatókörükbe tartozó lakosságnak (az üzem dolgozóinak) komplex művelődési lehetőséget igyekeznek nyújtani. A közművelődés (intézményi oldalát tekintve) kulturközvetitő társadalmi, gazdasági és kulturális szervezetek és intézmények együttes munkájában valósul meg. Mindegyikük nek sajátos profilja van attól függően, hogy művelődési tevékenységük az alapvető gazdasági, politikai stb. funkciójukat egésziti-e ki, vagy egy-egy művelődési intézménytípusról (könyvtár, múzeum, mozi stb), vagy széles körű kulturaterjesztő tevékenységet folytató, de a kialakult munkamegosztás következtében elsősorban mint "kulturális szolgáltató" szervezetekről (TIT, ORI, Filharmónia stb. ) van-e szó. Az utóbbi években erősödik a tömegkommunikációs eszközök, különösen a televizió és a rádió együttműködése a helyi funkciójú közművelődési intézményekkel. Különösen nagy hatású volt, az emberek széles körét aktivizálta és az egész lakosság figyelmét felkeltette a fővárosi kerületek közötti helytörténeti televíziós vetélkedő-sorozat. 10 A MSZMP Budapesti Bizottságának 1961. december 18-i határozata a főváros kulturális fejlődéséről és a soronlévő feladatokról. Bp. Kossuth K. 1962. 19 Budapest Főváros Tanácsának Végrehajtó Bizottsága: A főváros közművelődési helyzete és feladatai. Bp. 1972. 20 Kovalcsik József Sipos Zsuzsanna - Szász János: Művelődés és közösség. Hatvan művelődési otthon 1970-1971. Bp. NPI. 1972. 220 *