Tanulmányok Budapest Múltjából 20. (1974)

B. SZEKCIÓ (Szocialista korszak) - KOVALCSIK József: A művelődés és a kulturális élet változásai Budapesten (1945-1973)

Széli Jenő irja a budapesti koalíciós Törvényhatósági Bizottság kommunista frakciójának tevékenységéről: 6 "A szoros értelemben vett újjáépítési tennivalókon ki vül ezekben az években a Fővárosi Törvényhatósági Bizottság napirendjén számos olyan kérdés is szerepelt, amelyek már a szocialista jövőt építették, amelyek megvalósulása nélkül fővárosunk mai életét el sem képzelhetnénk. Az ingyenes oktatás bevezetését, a nyolcosztályos általános iskolára való áttérést állami törvény mondta ki, de megvalósításukban a főváros volt az úttörő. A közoktatás demokratizálásának e két nagy jelentőségű lépése sem valósult meg harc nélkül: többször is vissza kellett például utasítanunk az általános iskola rendszerével szembeni nyílt, vagy burkolt reakciós támadásokat ... Az újjáépítés országos sikerei és a földosztás nélkül Budapest gyors felemelkedését sem lehetett volna elképzelni, de mégis: Budapest járt az élen. Bizonyára része volt ebben annak is, hogy - a politikai összecsapások ellenére is - a koalíció eredményesebben működött a fővárosban, mint országos viszonylatban. Ennek alapja a közgyűlés két munkáspárti frakciójának jó együttműködése volt, de itt feltétlenül el kell ismerni a demokratikus érzelmű kisgazdapárti baloldal érdemeit is. A haladó és reakciós kisgazdák aránya nyilván előnyösebben alakult ki a Fővárosi Törvényhatósági Bizottságban, mint az országgyűlésen , és a minisztériumokban. " Az egységes kötelező nyolcosztályos általános iskolai rendszer tényleges megteremtéséhez rendkívüli erőfeszítésekre volt szükség, pedagógushiánnyal és tanteremhiánnyal egyaránt meg kellett küzdeni.Növelni kellett a pedagógusok számát. A nagyfokú tanteremhiány miatt a legtöbb iskolában be kellett vezetni a kétmüszakós oktatást. • 1946-ban 152 népiskola és 60 polgári iskola működött Budapesten 1 800 tanteremmel, 1950-ben (a polgári iskolák közben megszűntek) 273 nyolcosztályos általános iskolában 2 940 tanteremben folyt oktatás, 1969-ben pedig 311 iskolában 3 623 tanterem állt rendelkezésre. Ez idő alatt vonult végig az általános iskolákon a viszonylag magas demográfiai hullám: a tanulók száma 1951-ben 152 000, 1962-ben 215 000 volt, de 1970-re e létszám már 140 000 főre csökkent. Budapesten iskolázottsági színvonalára ma az a jellemző, hogy a tanköteles korúak beiskolázása teljes. Budapesten a tanulók 95-97 %-a szerez általános iskolai végzettséget. S több mint 50 %-uk középiskolában folytatja tanulmányait. Az 1968-1972-es évek áltagában a 19. életévüket elért budapesti fiatalok 31-33 %-a érettségizett. Az 1971-1972-es tanévben 119 középiskola volt Budapesten 1 644 tanteremmel, ahol 60 833 diák tanult. A felszabadulás óta valósult meg az állami szakmunkásképzés rendszere.A szakmunkástanulók száma az 1971-72. tanévben meghaladta a 45 000 főt. A szakmunkásképzést szolgálják a szakközépiskolák is. A középiskolai tanulóknak több mint a fele jár szakközépiskolába. A felszabadulás óta a meglévő egyetemek és főiskolák nagyarányú fejlesztése mellet uj felsőoktatási intézmények is létesültek: a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, a Kertészeti és Szőlészeti Egyetem, önálló egyetemmé szerveződött a Semmelweis Orvostudományi Egyetem. A felszabadulás után alakult a budapesti Agrártudományi Egyetem, mely 1969-ben a Gödöllői Agrártudományi Egyetembe olvadt. 1965-ben egyetemmé lépett elő az Állatorvosi Főiskola és egyetemi rangúvá fejlődtek a művészeti főiskolák és a Zeneakadémia. Felsőfokú technikumokból alakultak főiskolává a Bánki Donath Gépipari Főiskola és a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola. Fővárosunk uj főiskolái közé tartozik 1971 óta a Külkereskedelmi Főiskola is. A felsőoktatási intézmények hallgatóinak száma 1971-1972-ben 43 320, ebből nappali tagozaton 27 074-en, esti tagozaton 7 095-en, levelező tagozaton 9 151-en tanultak. A nóhallgatók száma 11 607. A felszabadulás előtti műveltségi állapotok közvetlen és közvetett hatása ennek ellenére még sokáig nyomon követhető a fővárosi lakosság iskolázottsági fokának szerkezetében. 1960-ban a 15 évnél idősebb népesség 46, 2%-a nem végezte el az általános iskolát. Ezen belül kereken 15 000 volt azoknak a száma, akik iskolát egyáltalán nem végeztek; az 1-5 osztályt jártak száma megközelítette a 190 000-et; 1970-ben a fenti arány 31, 9-re 6

Széll Jenő: A koalíciós Törvényhatósági Bizottságban. - Budapest, 1973. 2. sz. 30-33. old. 'Hantos János: A felnőttek tanulása. -Budapest, 1973. 6. sz. 1-5 old. 212