Tanulmányok Budapest Múltjából 20. (1974)

B. SZEKCIÓ (Szocialista korszak) - FODOR László: A főváros szerepe az ország gazdasági életében (1945-1973) - FODOR László válasza a hozzászólásokra

a másik 500 ezernek pedig esetleg áttelepülés területén. El tudom képzelni, hogy Budapest érdekeit és a zsúfoltság csökkentését szolgálná egy olyan koncepció, hogy Budapest jelenlegi beépített területén a sűrűséget nem növeljük, sőt az ezredfordulón nem 2, 200. 000, hanem 2 millió lenne a lakosság száma és feloldom a radiocentrikus városszerkezetet, mert az lezár minden fejlődést és az egy statikus állapotot eredményez. El tudom képzelni, hogy olyan organikus városszerkezetet alakitok ki, amelyben mind a lakóhely, mind a munkahely-telepités maximális mértékben koncentrálható - fejlesztési irányokban akár 3, akár 4, ez teljesen számítási és egyéb fejlődési ütem kérdése, észak-déli irányban pl. 2 fejlesztési tengely kialakítása minden további nélkül lehetséges lenne -, ha ebbe koncentráltan telepítem be a lakosságot és ehhez megfelelően ipari parkokat is kiképzek. Itt szeretnék arra kitérni,hogy nálunk a város rekonstrukciót csak lakóterületi rekonstrukcióban tudjuk elképzelni, tehát csak Józsefvárost, csak Erzsébetvárost rekonstruálunk, de pl. Angyalföld ipari körzeteinek a rekonstrukciója - szerinten - sokkal égetőbb szükségszerűség ma már, mint teszem egy Erzsébetvárosé. Azt hiszem, hogy lakóterületi rekonstrukció mellett a munkahelyi rekonstrukciót - az ipari terület rendezettségét, beépítését, korszerűsítését - is létre kell hozni. Ilyen fejlesztési tengelyekbe koncentrált lakóhelyi és munkahelyi telepités esetén egy megfelelő közlekedési hálózat, ami ráépülne már a most folyamatban lévő közlekedésfejlesztési koncepcióra is képes lenne egyrészt biztosítani a városfejlődés egységét, a koncentrálásból eredő anyagi erő felhasználások hatékonyságának növelését és mindazokat az előnyöket, amelyekkel egy ilyen jellegű telepités nyilt városszerkezet megteremtése jár. Hogy ez ma egy kicsit utópisztikus dolog, ezzel tökéletesen tisztában vagyok, nem is azt mondom, hogy ezt kell csinálni, vagy holnaptól kezdve igy, de minden esetre elgondolkozni nem ártana ilyen jellegű dolgokon is, hogy hogyan lehet ezt megvalósítani. Ebből a szempontból Budapest és Pest megye együttműködésének rendkívül fontos jelentősége van, mert ha spontán fejlődést hagyunk, egybe fog nőni Budapest és környéke, s akkor megint ugyanott leszünk, hogy lesz egy teljesen dezurbanizált spontán-vidék olyan szoros társadalmi gazdasági kapcsolatba kerül a nagyvárossal, amit már közigazgatásilag is szentesíteni kell. Hogy ez milyen formában, hogyan történik, az teljesen lényegtelen, de a feszültségek esetleg igen. Idevágó gondolataimat a "Falvak a nagyváros árnyékában" - 1973-ban megjelent - kis könyvecskében próbáltam összefoglalni. Ez alkalommal csak annyit tudok mondani, hogy Budapest és környéke összehangolt fejlesztésének igénye, a budapesti agglomeráció mint egy gazdasági és tervezési problémának való tekintése - Budapest és környékén fekvő települések jövőbeni fejlődése szempontjából - rendkívül fontos meghatározó jellegű, és én nem is tudom, hogy ennél lényegesebb kérdést most hirtelen találnék-e ebben a budapesti problematikában. Azt hiszem, ha másra nem, mint ilyen gondolatok kicserélésére, lehetőség nyilik, akkor mindenféle ülésszak, tudományos vitafórum, centenáriumi ülésszak eléri azt a célját, amelyet kitűzünk elé, hogy ne csak a város múltját, hanem jövőjét is próbáljuk körvonalazni. 185