Tanulmányok Budapest Múltjából 20. (1974)
B. SZEKCIÓ (Szocialista korszak) - HADHÁZI Gyula: Budapest népesedési viszonyai a nemzetközi összehasonlítás tükrében, 1945-1970 - HADHÁZI Gyula válasza a hozzászólásokra
lék jellegű épületek, amelyeknek megóvása, beillesztése a korszerű városképbe nagyon fontos feladata a várostervezésnek, és az épitészetnek. Gazdaságosság szempontjából egyszerűbb lenne lebontani ezeket az épületeket. Emellett szólhatnak anyagi, technikai szempontok, de a műemlékvédelemmel kapcsolatos kötelezettségeinktől sem tekinthetünk el, amelyekért felelősek vagyunk az utókor nemzedéke előtt is. Nagyon örülök annak, hogy Bora Gyula elvtárs hozzászólásában olyan témaköröket érintett, amelyekre én az előadásban nem tértem ki, de tulajdonképpen a népesedési politika egyes kérdései - amelyeket az előadásban is érintettem - nagyon szorosan gazdasági vonatkozásúak. A nemzetközi összehasonlitásokat fogalmi és tartalmi eltérések rendkivüli mértékben zavarják. A népesedés és a demográfia nemzetközi összehasonlitása viszonylag könynyebben elvégezhető, mint más gazdasági és társadalmi jelenségeké. A Városi Statisztikusok Nemzetközi Szövetsége ennek megoldását programjába iktatta. Ma már nemcsak a meglevő nemzetközi statisztikai adatok összegyűjtését és kiadását tekinti feladatának, hanem a fogalmi egységesitést, illetve a statisztikai adatok tartalmának azonositását is. A feladat na gyon bonyolult, hiszen ma is számos városra kiterjedő kiadvánnyal lehet találkozni, ahol a fogalmi eltérések egyáltalán nem kerültek rendezésre, és a felhasználók, tudományos kutatók számára félrevezetők is lehetnek. Még a legegyszerűbbnek tűnő adatoknál is tartalmi eltérésekkel találkozhatunk. Például a telefonállomások számáról azt hihetnénk, hogy erre csak egyértelmű választ lehet adni. Kiderült, hogy nem, mert az alállomások, átkapcsolós telefonok és más készülék-kombinációk különböző számbavételével találkozhatunk, ami jelentős eltéréseket eredményez az ellátottság összehasonlitásánál. Nagy örömmel üdvözlöm ennek a felvetését. A magunk részéről - a statisztikusok részéről - a fogalmi és tartalmi egységesítésre törekszünk és ezt szorgalmazzuk a nemzetközi tudományos együttműködés keretei között. A nagyvárosi agglomerációk fejlődéséről, illetőleg tendenciáiról néhány észrevételt szeretnék még tenni a vitában elhangzottakkal kapcsolatban. A gazdasági szektor magas aránya egyes nagyvárosokban részben az ország fejlődésének tendenciájából, jellegéből is fakad. Bora elvtárs emiitette, hogy ennek történelmi örökségei és hagyományai is vannak. Budapest esetében azt hiszem, hogy ez utóbbi legalább olyan súllyal esik latba, mint az elmúlt negyedszázad gazdaságpolitikai célkitűzéseinek érvényesítése. Gondolok itt a közlekedés centralizált voltára, amelynek kialakulása kifejezetten gazdasági tényezőkre vezethető vissza, továbbá arra a szerepkörre, amelyet Budapest a Monarchia idején töltött be politikai vonatkozásban. Többek között ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy Budapesten az akkori országhoz képest is egy relative nagyobb településegység és gazdasági koncentráció keletkezett. A jövőt illetően emiitette Bora elvtárs, hogy bizonyos korlátozó intézkedések hozzájárulhatnak egy arányosabb területfejlesztés megvalósitásához. A gazdaságirányitási rendszer reformja után alkalmazott eszközök közül meg kell keresni azokat, amelyek ilyen irányban eredményesen hatnak. Meggyőződésem, hogy adminisztratív intézkedések, mint a korábbi időszakban a budapesti letelepedések megtiltása, vagy az utóbbi időszakban a budapesti iparkitelepitések nem hozhatnak alapvető változásokat. Az ipartelepek tervezett és folyamatban lévő kitelepítése struktúrájában nem változtathatja olyan mértékben a budapesti ipar szerkezetét, ami a budapesti szelektív iparfejlesztési célkitűzések megvalósítását alapvetően megoldja. Kétségtelen, hogy ez az iparkitelepités a városépítés céljainak szempontjából feltétlenül hasznos, végre kell hajtani, de szerkezetátalakitó hatása csak korlátozott lehet. Az ipartelepítést és fejlesztést - véleményem szerint - erőteljesebben kellene a gazdaságirányítás központilag meghatározott eszközeivel befolyásolni. Alaposan átgondolt pénzügyi preferenciákkal, hitel- és telekpolitikával, és ugyanakkor a másik oldalon bizonyos korlátozó intézkedésekkel még nagyobb hatást gyakorolhatnánk a területi iparfejlesztésre. A jelenlegi gazdasági és pénzügyi ösztönzők- legalábbis én a magam részéről ugy tapasztalom - még nem eléggé összehangolt módon kerülnek alkalmazásra, hanem sokszor helyi megfontolások által vezérelve. Ezzel több tanulmány foglalkozott az utóbbi időben, többek között Bács-Kiskun megye iparfejlesztésével, és olyan ipartelepitési problémák kerültek felszínre, amelyek nem illenek bele az országos iparfejlesztési koncepciókba. Egy másik fő kérdés, hogy részletesebben meg kellene határozni, illetve ki kellene dolgozni a budapesti szelektív iparfejlesztés fő irányvonalait. Az általános elvek megfogalmazásán tul még kevés történt. Az általános elvek ismeretesek, (a kommunális igények, munkaerőgazdálkodás stb. területi vonatkozásainak figyelembe vétele), de sokkal részletesebben, iparágmélységben kellene kidolgozni, és a területfejlesztési tervekkel összehangolni. 157
