Tanulmányok Budapest Múltjából 20. (1974)

B. SZEKCIÓ (Szocialista korszak) - HADHÁZI Gyula: Budapest népesedési viszonyai a nemzetközi összehasonlítás tükrében, 1945-1970

de nem szabad megfeledkezni a főváros kulturális szerepköréről sem. Az ideiglenes jelleg­gel történt beköltözések mögött ugyanis nagyobbrészt munkavállalási okok húzódnak meg, de szép számban tanulnak vidéki fiatalok Budapest közép- és felsőfokú oktatási intézményei­ben is. Az európai városok népesedési viszonyaiban ugyanúgy tükröződnek a gazdasági helyzetükből adódó jellegzetességek, mint a magyar főváros esetében. Továbbá a lakosság életkörülményeiben bekövetkezett változások is éreztetik hatásukat és mindazok a folyama­tok, amelyek az adott ország gazdasági és társadalmi fejlődése során végbemennek. A kül­földi nagyvárosok egy részénél hasonlóan jelentős népesség-koncentráció figyelhető meg, különösképpen azoknál, amelyek a II. világháború alatt népességveszteséget szenvedtek. Az ujjáépités, a gazdasági rekonstrukció különösen a II. világháború utáni években és az 50-es évtizedben nagy népességgyüjtő erőt kölcsönzött ezeknek a városoknak. Az építkezé­sekkel és munkaalkalmak teremtésével nagyszámú népesség beáramlása kezdődött meg, amely a nagyvárosok egy részénél - a gazdasági fejlődésnek az egész országban megmutat­kozó gyorsulásával és az ezzel együtt jelentkező urbanizációs folyamattal együtt - a későbbi években is tovább tartott. Ebbe a csoportba tartozik többek között az újjáépülő Varsó, az erőteljes foglalko­zási átrétegződés középpontjába került Belgrád, a háborús veszteségek pótlása után gyors gazdasági fejlődést felmutató nyugatnémet nagyvárosok jelentős része. E városok népesség­számának nagymértékű gyarapodásáról tanúskodnak a következő statisztikai adatok. Egyes külföldi városok népességszámának alakulása Népesség­szám Növekedés 1 000 fő %-ban 470 772 302 64,2 1 614 1 811 197 12,2 832 1 338 506 60,9 595 862 267 44,9 532 667 135 25,4 804 1 309 505 62,8 Belgrád 1953. III. 31. 1969. VI. 30. Hamburg 1951. XII. 31. 1970. XII. 31. München 1950. IX. 13. 1971. XII. 31. Köln 1950. IX. 13. 1970. XII. 31. Frankfurt am Main 1950. IX. 13. 1970. XII. 31. Varsó 1950. XII. 31. 1970. XII. 31. A felsoroltakhoz hasonlóan népességnövekedés figyelhető meg több skandináv nagy­városnál is. Pl. Göteborg népessége az utóbbi két évtizedben majdnem 100 000 fővel (26, 1 %-kal) szaporodott, de Helsinki és Oslo népgyarapodása is számottevő. A népesség­tömörülés a nagyvárosokban általában együtt járt, kevés kivételtől eltekintve, a környéki települések lélekszámának felduzzadásával is, tehát a nagyvárosi agglomerációk kialakulá­sával és bővülésével. A környéki népesség növekedése és a vonzásközpontjához való kötő­dése több város esetében a közigazgatási egyesítést is maga után vonta. Lényegében Tuda­pesten is ilyen folyamat állomásának kell tekinteni az 1950. január 1-i közigazgatási terü­letbővítést, amelynek következtében területe két- és félszeresére, lakossága pedig másfél­139

Next

/
Oldalképek
Tartalom