Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Bácskai Vera: Pest társadalma és politikai arculata 1848-ban : a választók és megválasztottak összetétele alapján = Gesellschaftliches und politisches Profil der Pester Bürger im Jahre 1848 283-325

listákhoz képest kevesebb radikális szerepel; a listát közlő Radicallap meg is jegyzi, hogy a Kör még radikálisabb tisztújítást óhajtana, de tekintetbe véve, „hogy mit akar a választók nagyobb része (kiemelés tőlem •— B. V.), a körülményekkeli transactio szüksége átlátatott."

51 A legnagyobb fontosságot ekkor is Gráf fi megválasztásának tulajdonítják, ,,... akinek megválasztására egész erejét megfeszítendi a kör, mely ha compakte lép fel, s kellő erélyt fejt ki, elérheti célját."

52 A felismerés azonban későn született: A régi városi vezetők jól tudták, hogy a választás eredménye elsősorban a jelölésen múlik, hiszen a politikai jogokkal először élő választók nagy többségének nincsenek világos elképzelései, egységesen elfogadott jelöltjei. Ezért kulcskérdés volt az, hogy ki kerül a tíztagú, előzetes jelölés nélkül választandó jelölő választmányba. Azzal tisztában voltak, hogy ha az ő embereik kerülnek be, az egy-egy tisztségre jelölendő 3 személyt úgy fogják csoportosítani, hogy a nekik megfelelőt válasszák meg. Ebben a város vezetőinek nagy gyakorlata volt: a korábbi tisztújítások során ugyanis szinte sohasem fordult elő, hogy a választott polgársági vagy tanácsnoki helyekre jelölt 3—3 személy között szoros verseny alakult volna ki. A tanács által kívántakat általában hatalmas szótöbbséggel választották meg. A radikálisok és a liberális polgári körök a sajtó útján tették közzé azok névsorát, akiket e választmányi tagságra alkalmasnak véltek.

53 Ezzel szemben az „öt városrész ideiglenes képviselőválasztmánya által kijelölt választmány tagokul..." ajánlottak névsorát a külvárosi lakók között osztogatták.

54 S minthogy a szabályzat szerint a választóknak a választásra a 10 nevet tartalmazó, előre készített szavazólapot kellett elhozniuk, a szétosztott ajánló névsort nagyobb fejtörés nélkül lemásolhatták — vagy lemásoltathatták. S míg a radikálisok jelöltjeiből mindössze kettőt, a Pester Zeitungban közölt névsorból is csak négyet, addig a „hivatalos ajánlólistáról" kilencet választottak meg. (Egyedül Kasselik András ügyvéd bukott ki.) A választás ilyen kimeneteléhez az is hozzájárult, hogy a tanács a tisztújítás színhelyéül az Üllői úti laktanyát jelölte ki, mely a Bel- és Lipótvárostól igen messze esett, s ezért az itteni választóknak nem mindegyike ment el szavazni,

55 ezzel szemben „a Ferenc és Józsefvárosiak tömegesen jöttek, illető bíróik, utóbbiak Podmaniczky János vezérlete alattt..." zászlókkal és zeneszóval, s a választást követő napjaiban is a külvárosokban állandóan voltak kortesmenetek.

56 Az ilyen körülmények között megválasztott jelölő választmány

57 összetételével a városi vezetők elégedettek lehettek. A radikális jelöltek közül csak Beliczay és Molnár került be; tízük közül mindössze négyen voltak az Ellenzéki 51 Uo. 52 Uo. 53 Uo. és Pester Zeitung 1848. június 11. számának melléklete 367—69. 1. 04 À nyomtatott lista: OL. R. 32. 1848. június 11. Rajta kézírással: „kaptam a Ferenz kerület házánál 1848. Szt. Iván hava 11-dik napon." 55

Március Tizenötödike 1848. 85. sz. június 22. 340. 1. A választás utolsó napjaiban, a jegyzők, az ügyész és egyéb tisztviselők választásánál a szavazatok számából ítélve mintegy 1500-an vehettek része. Pester Zeitung 1848. 700. sz. június 20. 3702. 1. 56 Radicallap 1848. 11. sz. 42. 1; 15. sz. 57. 1. 57 A választmányba a következők kerültek (zárójelben a rájuk adott szavazatok száma): Nádossy István kereskedő (1959), Staffenbesrger István volt szószóló (1878), Tóth Gáspár szabó (1789),Halbauer János kereskedő (1746), Molnár Mihály kádár (1745), Steindl Ferenc asztalos (1545), Rumbach János serfőző (1505), Kendelényi Károly ügyvéd (1336), Beliczay Imre mézeskalácsos (1133), Borsody András háztulajdonos (941). 313