Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)
Tarjányi Sándor: A Magyar Szociáldemokrata községpolitikai program és kommunista bírálata 461-479
elmaradottság oka, hogy a városok, községek sorsát a kiváltságosok egy kis töredéke intézi és ezt a virilizmus bizonyítja", 20 legalábbis nagyon leegyszerűsített megállapítás, de méginkább a szociáldemokrata evolúciós elmélet megnyilvánulása. A bírálók által észrevételezett megfogalmazások zöme a későbbiek során is megmaradt, bár a pártszerveknek szétküldött program kissé népszerűsített formában egyértelműen fogalmazott a vitatott kérdésekben. Az elméleti tisztázatlanság és a gyakorlati teendők fontosságának és sorrendjének nem mindig helyes felmérése ellenére az első átfogó jellegű városközség politikai program Magyarországon, mely főleg az ellenforradalmi rendszer első éveiben komoly előrelépés volt a várospolitikai feladatok meghatározásában. Az SZDP községpolitikai programjának az osztrák párt programja szolgált mintául és a későbbiek során is számtalan hivatkozás, utalás, példaképpeni említés szerepelt a magyar szociáldemokraták város-községpolitikai munkájában. Bécs valóban példaként szolgálhatott az 1920-as években és a harmincas évek első felében a kapitalizmus körülményei között megvalósított kommunálpolitikájával. A szocializmus országát kivéve legmesszebb haladt a szocialista kommunálpolitikában. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy Bécsben az osztrák szociáldemokratáknak a Gemeinderatban többségük volt, ők foglalták el a legfontosabb városi pozíciókat. Szociáldemokrata polgármester és tanácsnokok valósították meg a magisztrátusban a szocialista községpolitikai célkitűzéseket. Azonkívül az osztrák alkotmány értelmében egyik legfontosabb tartomány parlamentje is volt a városi törvényhatóság. így törvényalkotási joga is volt, míg Magyarországon a legmagasabb joga a fővárosnak a jogszabályalkotás volt. Ha az osztrák parlamentben keresztény szocialista többség volt is, ezeket Bécs szociáldemokrata vezetése részben ki tudta egyenlítem. A legfőbb különbség a két főváros körülményei között az volt, hogy Bécsben a szociáldemokraták a pozíciókat a forradalmi fellendülés időszakában szerezték meg, Magyarországon pedig egy vesztett forradalom után, Bethlen kegyéből vagy legalábbis ügyes taktikájából kerültek a város-községpolitikai élet közelébe. Ezt ugyan széles tömegek igénye támasztotta alá, de a két város helyzete alapvetően más volt. Bécs valóban példát mutatott a kommunálpolitikában. Az osztrák szociáldemokraták várospolitikai tevékenységében a munkásságnak, a város lakosságának érdeke volt fontos. Legjelentősebb eredményük a munkáskolóniák építése, a város jómódú polgárságának progresszív megadóztatása a város építkezései érdekében. Tevékenységük fontos része volt a szocialista iskolapolitika kialakítása, a munkásakadémia létrehozása és nem utolsósorban a lakosság különböző rétegeit érintő szociálpolitika. A várospolitikában számos kezdeményezést tettek és biztosítani tudták ezekhez a szükséges pénzügyi alapokat is, melyet a kapitalista államhatalom egyáltalán nem nézett jó szemmel. A magyar szociáldemokrata emigráció a Kunfi—Rónai vezette „Világosság", de főként a „Jövő" csoport, Garami—Buchinger— Weltner vezetésével állandóan tájékoztatott a bécsi szociáldemokrata vezetés kommunálpolitikai sikereiről. Az emigrációból hazatért Révész Mihály, Biró Dezső, Büchler József fontos szerepet játszott a várospolitikában, főleg a fővárosban. Révész Mihály már 1924-ben kiadott a bécsi kommunálpolitikai munkáról egy ismertető füzetet. Az itthoniak közül az emigrációval a kapcsolatot Propper Sándor tartotta, és beszélte meg Garamival és Buchingerrel a községpolitikai kérdéseket is. A későbbiekben is gondot fordított arra az SZDP vezetősége, hogy a bécsi tapasztalatokat a város20 Párttörténeti Intézet Archívuma. 658. f. 5. cs. 1924/1. 1—5. 1. 469
