Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)
Kumorovitz L. Bernát: Adatok Budapest főváros Árpád-kori történetéhez = Beiträge zur Geschichte der Haupstadt Budapest im Zeitalter der Árpáden 7-37
KUMOROVITZ L. BERNÁT ADATOK BUDAPEST FŐVÁROS ÁRPÁD-KORI TÖRTÉNETÉHEZ* Buda és Pest fővárossá alakulása első korszakának egyik legfontosabb kérdése, vajon trónraléptekor II. András királyunk elvette-e a budai káptalantól az Imrétől adományul kapott óbudai területet, majd 1212-ben (körülhatárolva) visszaadta-e azt, hogy azután 1235-ben IV. Béla (egy részét) megint visszavegye — azon palotát építendő? Vagy röviden: Volt- vagy lehetett-e a magyar királynak az óbudai káptalan területén 1212 és 1235 között curiája? E kérdés igenlő vagy nemleges megválaszolása több közel egykorú oklevélnek az értelmezésétől, illetőleg kritikai vizsgálatának az eredményétől függ. Főleg öt oklevélnek van e kérdés megválaszolásában döntő szerepe: 1. A keltezetlen s Karácsonyi János által 1213-ra, illetőleg az 1213 körüli időre datált és feltétlen hitelű D o m a -féle oklevél, melynek szerzője a budai curiában (in curia Budensi) rendezte hitbérfizetési kötelezettségét 1 ; 2—3. az 1212. évi kétes hitelű, illetőleg hamis II. András-féle — többek között Óbuda területének az ottani káptalan részére történt eladományozásáról szóló — oklevélpár 2 ; 4. az 1212 után kelt s ugyancsak kétes hitelű az a királyi oklevél, amely — egyebek * Mindezeknek a kérdéseknek a vizsgálatával az alább ismertetendő terjedelmes szakirodalom már foglalkozott. Legutóbb Györffy György tette ezeket elemzés tárgyává „Budapest története az Árpádok korában" c. doktori értekezésében, amelyet 1969. november 17-én védett meg. Azóta a disszertáció (némi változtatással) a „Budapest Történeté" c. mű I. kötete részeként „Budapest története az Árpád-korban" címmel (1973-ban) nyomtatásban is megjelent. Ennek a tanulmányomnak az eredményeit opponensi véleményként dolgoztam fel és ismertettem meg a disszertáció vitáján a szakma művelőivel. A szakirodaloin mostani állásának és eredményeinek ez alkalommal való ismertetésénél természetesen a Gy. disszertációjának kéziratos formájában tett megállapításokétól sem tekinthettem el — annál kevésbé, mert — bár említi az 1969-i vitát, opponensi véleményre nem támaszkodik. Kivételt mégis annyiban tett, amennyiben pl. az 1269. évi oklevéllel kapcsolatos korábbi megállapításait módosította, és az 1355. évi döntést is tekintetbe vette. Tanulmányom közzétételét az a megfontolás is indokolja, hogy a fővárosunk kezdeteire vonatkozó oklevelek problémakörét a jövendő kutatás is minél több oldalról megvilágítva láthassa. Mondanivalóm szövege lényegében említett opponensi véleményemen alapul, a vitás kérdések előtérbe állításával. Az 5. fejezet és az 1212. évi öklevélpár szövegének kritikai kiadása (Függelék) természetesen új feldolgozás. 1 Kumorovitz L. B.: Buda (és Pest) fővárossá alakulásának kezdetei. Tanulmányok Budapest Múltjából (röviden: TBM). XVIII (1971) 24—26. (Fényképpel és teljes szöveggel.) 2 Gárdonyi A.: Budapest történetéinek okleveles emlékei. (Monumenta Diplomatica Civitatis Budapest.) I. Budapest, 1936. 6—11. (Szövegüket 1. a Függelékben,) 7
