Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)
Kubinyi András: A magyarországi városhálózat XIV-XV. századi fejlődésének néhány kérdése = Einige Fragen zur Entwicklung des Städtenetzes von Ungarn im 14. und 15. Jahrhundert 39-56
a magyarok az állatokkal, valamint a belkereskedelemmel (főleg borral) foglalkoztak.^ A század utolsó negyedében Mátyás levonta az új helyzet konzekvenciáját, megvonta a nyugati határszél városai árumegállító jogát és erre a pozsonyi gazdag patríciusok egy része Budára költözött. 76 Tehát újabb átrétegződés következett be, amelynek lényege a főváros gazdasági vezető szerepe. Nem véletlen, hogy az országos piac létrehozásához szükséges jogi eszközök kiharcolásáért egyre jobban törekszenek a fővárosi polgárok (közös mértékrendszer). 77 Ugyanebben az időszakban nagy fellendülést tapasztalunk az erdélyi városokban is. Érdekes analógiát szolgáltat nekünk a morvaországi városi fejlődés. Itt is kimutatható a XV— XVI. században az átrétegződés. Míg Brno és Znojmo lehanyatlik, addig Olomouc és Jihlava erőteljesen fejlődik. 78 Nálunk az ország központi fekvésű városai, valamint az erdélyiek fejlődtek, a nyugati határszél hanyatlik. Bizonyos nyomok arra is mutatnak, hogy megáll a szabad királyi városok eladományozási folyamata és megkezdődik a háramlás által a koronához viszszakerült mezővárosok szabad királyi várossá emelése, ami azután a Habsburg korban meggyorsult. 79 Az első lépés az elzálogosított városok visszaszerzésé volt. 80 Az érseknek elzálogosított Esztergom 1526 előtt újra visszakerült a királyhoz. 81 De királyi városi rangra és a „hét szabad város" jogállására emelték 1525 végén a Szerémség legjelentősebb mezővárosát, az addig mindig földesúri kézen volt Újlakot is, miután Werbőczy nádor ítélete elutasította Szapolyai János örökösödési igényét. 82 Egyébként az Üjlaki-vagyont eladományozták. Mohács előtt tehát egészséges, polgárosodó fejlődést kell feltételeznünk és ezzel azt, hogy csak a török hódítás akasztotta meg a magyar városfejlődést? 1965-ben hajlandó voltam ezt hinni. 83 Most azonban úgy látom, hogy a városfejlődés megtorpanása mégiscsak valamivel korábban következett be, ha nem is a XV. század közepén, hanem egy félévszázaddal később, a XVI. század elején. És itt vissza kell utalnunk tanulmányom első felére, az ország piaci hálózatára. Hogy valamely város milyen helyet foglal el a. városhierarchiában, ahhoz hozzájárul a külkereskedelem, a királyi kiváltságlevél, de az, hogy egyáltalán helye lehessen, az már a belső piaci kapcsolatoktól függ. Ezt pontosan mutatja Pécs és Nagyvárad jelentősége. Amennyiben a város szűkebb és tágabb piackörzete gazdaságilag hanyatlik, ennek meg kell mutatkoznia a város életében is. És itt a XV. század végétől egyre gyakoribbá váló feudális támadások a mezővárosok ellen, a parasztok helyzetének rosszabbodása feltétlenül kellett, hogy hasson a városra. 1514 a jobbágyköltözés jogának megszorítása bizonyára ártott a városi fejlődésnek. Városaink természetes szaporodási arány75 Kubinyi A., A városi rend kialakulásának gazdasági feltételei és a főváros kereskedelme a XV. század végén. Tanulmányok Budapest múltjából 15 (1963) 209, 223. o. 155. j. és a 41. és 72. j.-ben id. munkáinkat. , 76 Kubinyi A., Budai és pesti... i. m. 272—274. 77 Kubinyi A., A városi rend... i. m. 209. 78 Jaroslav Marék, Spolecenská struktúra moravskych královskych mest v 15. a 16. stoleti. Praha, 1965, 136—140. 79 Vö. Hóman—Szekfü i. m. III. k. 554. skk. 80 1514: 1, 2 t. c, 1518 (bácsi): 7. t. c. (Magyar Törvénytár 707, 757.) 81 Dl. 24405. 82 Statútum civitatis Ilók anno MDXXV. Monumenta historico juridica slavorum meridionalium, vol. XII. Zagreb, 1938. 83 Kubinyi A., A XV—XVI. századi... i. m. 520. 4* 51
