Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Tarjányi Sándor: A Magyar Szociáldemokrata községpolitikai program és kommunista bírálata 461-479

politikára kellene áttérniük.

39 Az MSZMP az egységfront megteremtése érdekében írt levelében, melyet az SZDP-nek címzett, javasolta, hogy a szociáldemokraták lépjenek ki a városházi blokkból, követeljék a képviselőtestület feloszlatását, új választás kiírását és munkásblokkot létesítve alakítsák ki a proletár községpolitikát. A felhívás közölte, hogy kezdetben egy minimális program alapján megvalósíthatónak tartja a munkásblokk létrehozását a két párt között.

40 Ez elsősorban az SZDP magatartása miatt nem valósulhatott meg, azonkívül a rendőrségi akciók miatt az MSZMP eddigi féllegális működése is mind nehezebb lett, majd meg is szűnt. Az SZDP folytatta városházi tevékenységét, mely a kialakult polgári többség ellenére is felmutathatott egy-egy várospolitikai eredményt. A „hontalanok", az utódállamokból származóknál az állampolgári jogok elfogadtatása, a forradalmi magatartásuk miatt elbocsátott fővárosi alkalmazottak, főleg tanerők elbocsátásának felülvizsgálata és szociális, egészségügyi területen elért eredményei, mint az iskolaorvosi hálózat megvalósítása, a gyermeknyaraltatás kiterjesztése a munkástömegek érdekében tett pozitív tevékenység. Az MSZMP megszűnése után a KMP egyedül folytatta ezen tevékenység bírálatát és leleplezte a vezetők számtalan megalkuvását vagy felemás, sokszor csak látszateredményeit az SZDP városházi tevékenységének. Rámutatott arra, hogy az önkormányzat védelmében egy gyékényen árulnak a szélsőjobboldali Milotayval.

41 Tisztújításoknál, tisztségviselők választása esetében némely esetben még Wolf fékkai is közös nevezőre jutottak, mint az alpolgármester-választás során. „A paktumpolitika tövises útja a Városházán", amint a KMP illegális lapja aposztrofálta az eseményt. A Népszavának igazat adva megjegyezte a lap „két csoport marakodásáról volt szó, és nem a reakció és haladás összeütközéséről, de ez miért nem jutott a Népszavának eszébe 1925-ben."

42 Az 1920-as évek végén egyre kevesebb kritikával találkozunk a magyar kommunista sajtóban. Egyrészt világosan látszott, hogy a Városházán még kevésbé megalkuvó módon sem lehet a munkásosztály érdekében álló várospolitikát folytatni, másrészt a KMP-ban is tért hódított az aprómunka lebecsülése. A szektás politikai irányvonal megerősödésével a 20-as évek közepén megfogalmazott községpolitikai irányvonalat opportunusnak tartotta a párt akkori vezetése. A tömegagitáció e fontos területének, a munkásosztály napi követeléseiért való harcnak hátat fordított a párt. Az illegális párt viszonyai nem tették lehetővé, hogy a gyakorlati munka során helyesbítést nyerjenek a szektás politika hibái, ugyanakkor az SZDP tevékenysége jogos bírálatra ösztökélte a KMP akkori vezetését. Helyesen állapította meg a párt, hogy a legális tevékenységnek ez az elhanyagolása, a dolgozó tömegek problémáinak elhanyagolását jelentette. Egytútal helyesen leleplezte az SZDP-nek olyan ábrándjait, hogy az önkormányzatokban való többség alapvetően megváltoztatja a dolgozó tömegek helyzetét.

43 A túlsúlyra került szektás politika ellenére az SZDP tevékenységének bírálatával kialakultak a kommunista várospolitika elemei hazánkban is. 39 Felbomlott a városházi blokk! 1926. nov. Párttört. Int. Arch. 678. f. 18. ö. e. 49. 1. ''O Uo. 55—56. 1. 41 Űj Március 1927. 5. sz. 230—32. 1. 42 Kommunista 1929. 15. sz. 5. 1. 43 Üj Március 1930. okt. nov. 449—54. 1. 477