Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Tarjányi Sándor: A Magyar Szociáldemokrata községpolitikai program és kommunista bírálata 461-479

gépezet részévé vált, mely ugyan túlzó megállapítás volt, valójában azonban az SZDP ellenzéki szavazatai demokratikus testületnek mutatták a fővárosi törvényhatóságot, holott lényeges kérdésekben a polgári többség túlsúlya biztosítva volt. Az MSZMP is megfogalmazta községi politikájának irányelveit. Ez rokon vonásokat mutat a KMP irányvonalával, természetesen egy féllegális párt viszonyait tekintve több konkrétumot tartalmaz. E helyt egymástól eltérő vonásaikat nem tárgyaljuk, hiszen kiegészítik egymást és hatnak is egymásra. A gyér számú forrásanyag sem teszi lehetővé ennek részletes elemzését. Az SZDP és a polgári pártokkal való viszonylatukban közösen tárgyalják állásfoglalásukat, tevékenységüket. Az irányelv hangoztatja, hogy a politikai hatalom meghódításáért küzd és meg akarja szüntetni azt az állapotot is, hogy a közigazgatás az uralkodó osztály érdekeit szolgáló kisegítő szerv legyen. Minden részletkérdésben vívott küzdelmet a proletariátus felszabadítása egy-egy láncszemének tekinti, a községpolitika e célok szolgálatában áll. Ahol legkisebb kilátás van arra, hogy a dolgozó tömegeken könnyíthet a párt — a harcot felveszi. Elítéli az olyan politikát, mely olyan illúziót kelthet, hogy a helyi közigazgatás intézményeivel és reformokkal meg lehet váltani a dolgozó népet, de az olyat is, mely elutasítja az olyan lehetőségeket, melyet a munkásság érdekében álló községpolitika jelent, állapítja meg az irányelvek bevezető része.

34 A továbbiakban a legszélesebb körű autonómia, a községi választójog kiterjesztése, és birtokos réteg terhére megvalósított teherviselés szerepel az irányelvekben. Az adózás mikéntjeként a bécsi adópolitikát tekinti példának. A lakásépítkezések fokozására a telekértékadó, a gazdagokat sújtó vigalmi és luxusadó, a nagylakások és cselédek után kivetendő adó, hogy csak a legfontosabbakat említsük. A közösséget szolgáló üzemek községesítését követeli az irányelv. A magánvállalatoknak is például szolgáljanak ezek az üzemek bér- és szociális politika szempontjából, azonkívül a dolgozó rétegeknek tegyék olcsóbbá a szolgáltatásokat, és ne a kapitalista haszonszerzés érvényesüljön ezeknél az üzemeknél. Az MSZMP-nek sem volt módjában a községpolitikában tevőlegesen részt venni, mert alakulásakor, a törvényhatósági választások idején még kiépített szervezete nem volt, ajánlásokat nem tudott benyújtani, a későbbiek során már megakadályozta tevékenységét a rendőrség állandó zaklatása. Amíg féllegális működésre lehetőség volt, a községpolitika kérdéseit napirenden tartotta. Pl. a párt egyéves évfordulóján körlevelet intézett a pártszervezetekhez, melyben az SZDP városházi tevékenységét, a polgári koalícióval való szövetség gyümölcseit marasztalta el.

35 Az SZDP városházi tevékenysége, melyet a blokk részeként folytatott, további jogos bírálatot váltott ki mind a KMP, mind az MSZMP tagsága és vezetői részéről. Bár az SZDP XXIII. pártgyűlésén már a városházi politikában elért kisebb eredményekről beszámolhattak, a fontosabb kérdésekben a blokk fegyelme, vagy méginkább a polgári egységfront érvényesült a munkásérdekekkel szemben. A pártgyűlési jelentésben már félévi működés alapján is beszámolhattak pl. 1200 lakás megépítésének elhatározásáról, a villamosjegyek árának mérsék34 Párttört. Arch. 678. f. 28. ö. e. 35 Uo. 18. ö. e. 6.1. 475