Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Tarjányi Sándor: A Magyar Szociáldemokrata községpolitikai program és kommunista bírálata 461-479

rének megszüntetésével. Teljes önkormányzatot követelt az állam felügyeleti jogával, a tisztségviselők választásával. Az adópolitikában a progresszív adózás mellett érvelt és a lakosságot közvetlenül érintő fogyasztási adók megszüntetését javasolta. Indítványozta, hogy a főváros vagyonát az egész lakosság érdekeinek megfelelően használják fel, a szükséges munkálatokat a város maga végezze el, a közszállításokat árlejtés alapján adják ki. Azonkívül községi üzemek, pénz- és biztosító intézetek létesítését, a zálogházak községi kezelésbevételét követelte. A közegészségügyi feladatok területén ingyenes népfürdők, fertőtlenítők, járvány és népbetegségek elleni intézmények, városi gyógyszertárak létesítését javasolta. Az iskolaügyi és kulturális területen ingyenes népoktatást, a felekezeti oktatás segélyezésének megszüntetését, iskolaorvosi hálózat, iskolai napközik, erdei iskolák, játszóterek létesítését, tanszer- és könyvsegélynyújtást javasolt a tervezet. A fővárostól új szabályrendelet-alkotást kívánt a női és gyermekmunka szabályozása érdekében, hogy a város megfelelően gyakorolhassa ellenőrzési és hatósági jogait e téren. Követelte azonkívül, hogy a város, mint munkaadó kössön az alkalmazottakkal munkabéregyezményt. A szociálpolitika területén főleg az olcsó és egészséges kislakásépítést, a lakástörvények egészségügyi szempontból való ellenőrzését, parkok, sportpályák, játszóterek létesítését tartotta fontosnak a tervezet.

12 A szocialisták egyik vezetője az akkor ellenzéki Fővárosi Hírlapban nyilatkozott a városi programról. Elmondta, hogy a szocialistáknak a számarányuknak megfelelő helyet kell elfoglalniuk a Városházán. Minden intézménybe be akarnak vonulni, ahol a dolgozó osztályok életének megjavításáért küzdhetnek, és előre vihetik a szocializmus gondolatát. Hangoztatta, hogy a városi kormányzást nem akarják maguknak biztosítani, viszont támogatják a liberális-demokrata ellenzéket.

13 A községpolitikai program tervezetét az SZDP vitára bocsátotta, mely 4—5 hónapon át tartott. A hozzászólók bírálták a tervezetben valóban meglévő egyenetlenségeket, miszerint a különböző fontosságú kérdéseket egyforma súlylyal kezelte a tervezet. A B. R. jelzésű hozzászólás ennek példájaként megemlítette, hogy a községi alkalmazottak jogai, legfeljebb munkabéregyezménybe, nem programba való kérdések, vagy pl. a közélelmezés kérdései, melyek fontos kérdések ugyan, de más főkérdésekben bennefoglaltatnak.

14 Hasonló a programban szereplő városi kölcsönök ügye is, mely fontos lehet egy kommunitás életében, de nem szocialista programba való. A tervezet bírálói egyetértettek a program kidolgozásának tényével, annak szükségességével, a város-községpolitikai feladatok meghatározásával. A bírálók közül többen elvi szempontból marasztalták el a tervezetet, nem szocialista programnak tekintették. Pl. Hanusz Sándor szerint a program a közügyek terén való járatlanságot mutatja, és erősen polgári ízű. Polgári, legfeljebb radikális polgári követeléseket tartalmaz, melyek lehetnek ugyan fontosak és megoldásra várók, viszont nem szocialista programba valók.

15 Kálmán Miksa hozzászólása hangsúlyozta, hogy a párt munkájának elhanyagolt területe volt a községpolitika, 12 Szocializmus 1923. dec. 539—45. 1. 13 Fővárosi Hírlap 1924. május 7. 3. 1. 14 Szocializmus 1924. 1. sz. jan. 18—19. 1. 15 Uo. 2. sz. febr. 83—85. 1. 30*