Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Tarjányi Sándor: A Magyar Szociáldemokrata községpolitikai program és kommunista bírálata 461-479

azon indokolását, hogy a szavazók nem állnak a keresztény párti többségű városvezetés mögött, ugyanis az összes szavazatok 20%-át sem kapták meg Wolffék, míg az SZDP Budapesten 38,2%-át, a környéken pedig 55,2%-át kapta a szavaztoknak. A napirend vitája során, főleg a környéki küldöttek, mint Gondos József Rákospalotáról, Habakusz József Újpestről, Szekeres Sándor Erzsébetfalvárói sürgették a községpolitikai program kidolgozását. Hangoztatták, hogy a reakció legjobban a községpolitikában érezteti hatását, és itt látszik leginkább a demokratikus közélet hiánya.

7 Steinherz Simon éppen a program hiánya miatt megjegyezte, hogy az ellenkezőjét kell csinálni annak, amit Wolffék tesznek, és az már nagy eredmény. Lázár Emil pedig külön indítványt tett a téma népszerűsítésére, kérte, hogy a párt oktassa a tagságot, a községpolitika külföldi tapasztalatainak tanulmányozásával.

8 A határozati javaslat, melyet elfogadott a pártgyűlés, utasította a vezetőséget a községi program kidolgozására, tiltakozott a kurzus városvezetése ellen és követelte új községi választások kiírását. A határozat tartalmazott olyan követeléseket, melyek a demokratikus közélet igényét jelentették, és egyben számos kérdésben a polgári ellenzékkel való nézetazonosságot is. A munkásság számára sem voltak ezek érdektelenek, a pártgyűlésen a hozzászólók sürgetései is bizonyították ezt, ugyanakkor a munkásság osztályharcos város- és községpolitikája kérdéseinek megértéséhez nem jutott el. A fő kérdéseket, melyeket az 1910-es pártgyűlés is felvetett, mint a közvetlen, általános kétévenkénti törvényhatósági választásokat, a virilizmus megszüntetését, a teljes önkormányzatot, mely az államnak csak felügyeleti és nem közvetlen beleszólási jogot hagy, a főispáni-főpolgármesteri állás megszüntetését, a közgyűlésnek és bizottságainak teljes döntési jogot, melyet a főtisztviselőkből álló ügyintéző tanács külön jogai korlátoztak, hasonlóképpen tartalmazta a határozat.

9 Jellemző módon a követelések a fővárosra jellemzőek, bár községpolitikának nevezik, ami jelzi azt, hogy főként a városok problémái ismertek az SZDP előtt. A falu problémái egészen mások, elsősorban társadalmi, politikai problémák, melyeken lehet ugyan javítani a közvetlen községpolitikai kérdések megoldásával, de fő problémáit ezen az úton nem lehet megoldani. A magyar szociáldemokratáknál a falusi osztályharc körülményei mindig alárendelt szerepet játszottak, az ellenforradalmi rendszerben pedig még fokozottabban. Ennek köszönhető, hogy a párt egyik központi tevékenysége a községpolitika, illetve a fővárosi községpolitika lett. Ezen tevékenység elveinek és feladatainak meghatározására késztette a pártot a nemzetközi szociáldemokrata mozgalom befolyása, illetve annak kommunálpolitikai eredményei és a fővárosi és főváros környéki munkások igénye. Fokozta ezt még a kurzus fővárosi politikája, melyet a pártnak szükségszerűen el kellett utasítania. Ezen a pártgyűlésen már feltétlenül tisztázni kellett volna a város és községpolitika általános irányát, egymáshoz való viszonyát, főleg kidolgozni a nemzetközi munkásmozgalom komunálpolitikájának magyarországi alkalmazását. Bár ehhez hiányzott még a tapasztalat, a magyar szociáldemokratáknak nem volt eddig lehetőségük arra, hogy valamilyen törvényhatóságban vagy képviselőtestületben jelen legyenek, nem történt meg a kérdések tisztázásának még a kísérlete sem. A Tanácsköztársaság megoldott vagy megoldatlan várospolitikai kérdései is tanulságként szolgálhattak volna, de ezekre az SZDP vezetői irtózat7 Uo. 204—5, 217—8. 1. 8 Uo. 223. és 93. 1. 9 Uo. 85. 1. 30 Tanulmányok Budapest múltjából 465