Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Tóth Imre: Az Elzett-gyár története = Die Geschichte der Fabrik ELZETT 433-460

irányította a népgazdaság érdeke. Egyetemi előadásai nyomán kezdett országos méreteket ölteni a szalaganyagból való gyártás, amit az Elzettben már 1926-tól kezdve folyamatosan bevezetett. A gyár államosítása Az Elzett-gyár államosítása 1948. március 26-án következett be. A gyár első munkásigazgatója Petz János lett, akinek nevével az Üzemi Bizottság tevékenységével kapcsolatosan már találkoztunk. Az ügyvezető igazgató helyét a vállalatvezető foglalta el. A műszaki igazgató munkakörét a főmérnök vette át, a kereskedelmi igazgatók helyére egy főkönyvelő lépett. A vállalatvezető az egész üzem felett ellenőrzést gyakorolt. A főkönyvelő a kereskedelmi és könyvelési részlegeket irányította, s felügyelete alá tartozott a készáruraktár. A főmérnök közvetlenül irányította az alábbi szerveket: gyártáselőkészítés, üzemvezetés, gyártásbiztosítás, minőségi ellenőrzés és anyagvizsgáló állomás, bérelszámolás, munkásügyek, szerkesztés, szerszám- és idomszerműhely, elő- és utókalkuláció. A gyártáselőkészítés alá tartoztak: az anyagbeszerzés, a szállítási osztály és az anyagraktárak. 1949-ben alakult meg a gyárral mindmáig szorosan együttműködő Ferunion Műszaki Külkereskedelmi Vállalat, melynek zár- és lakatosztályát az Elzett-gyár kereskedelmi részlegéből szervezték. Az első munkásigazgató 1949. január 4-ig irányította a gyárat. Utóda Babai József lett, aki az ÜB-ben is együtt dolgozott Petz Jánossal. A nagy földrajzi távolság miatt átmenetileg elveszett a dél-amerikai piac. 1948-ban az Elzett-termékek fő vásárlói a nyugat-európai országok, a közel-keleti arab országok, a Szovjetunió és a népi demokráciát kibontakoztató országok voltak. A gyártmányfejlesztés töretlen lendülettel folyt tovább az államosítás után is. 1949-ben kezdődött el az a nagyszabású, több évig tartó munka, melynek során megszülettek a különféle jobbos-balos bútorzárak. Ezek kifejlesztése és felszerszámozása egyenletes ütemben haladt az 1950-es évek során. Az államosítás idején, illetve az azt követő esztendőben az Elzett 30 millió Ft teljesítésére képes vállalat volt. Figyelembe véve a legutóbbi tervév, 1970. év árbevételét, kalkulálva az időközben végbement árváltozásokat, azt mondhatjuk, hogy az államosítás óta a gyár mintegy hatszorosát termeli a 22—23 év előttinek. 1945-ben igen jelentős technológiai újítás bevezetésére került sor. A kézi szegezést a gépi szegezés váltotta fel. A „szegezés" gyáron belüli tájszó, műszakilag szegecselést kell alatta értenünk, a zárak és lakatok kötőelemeinek, a rögzítő szegecseknek a munkadarabba való behelyezését. Ma már a gépi szegezés is elavult. Helyébe a présponthegesztés lépett. A jelenkor fiatalja ma már csodálkozva -és meghatódva szemléli azokat a kézi szegező kalapácsokat, melyekbe a sok millió ütéstől belenyomódott, belevésődött a munkásnő ujja. Az Elzett házi múzeuma őrzött meg ilyen kalapácsot. 1955-re lett készen az ugrókengyeles cilinderes rézlakat, mely ma a világpiac egyik legkeresettebb lakata. Ekkor született meg a cilinderes pincezár és a 910-es jelű biztonsági bevéső ajtózár, mely az angol piac igényeinek megfelelően sárgaréz alkatrészekből készült. Az 1956-os ellenforradalmi felkelés az Elzettben nem okozott zavarokat. Leverése után rehabilitációban részesültek az ok nélkül meghurcolt szociáldemokraták és azok a győri származású munkások, akikre a személyi kultusz éveiben ellenségesen tekintett néhány megtévedt vezető. Ez utóbbiak ellen az volt a kifogás, hogy azért jöttek a gyárral együtt Győrből Pestre, mert a László megbízható emberei voltak s így a régi világot képviselték. 453