Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Tóth Imre: Az Elzett-gyár története = Die Geschichte der Fabrik ELZETT 433-460

A részvénytársaság létrejötte óta ez volt az első osztalékfizetés. A mérlegszámla végösszege 1 552 655,99 P volt, ez így oszlott meg: •P részvénytőke 612 000,— hitelezők 644149,21 értékcsökkentési tartalék 177 979,65 nyereség 58 527,13 összesen 1 552 655,99 1939. május 24-én igazgatósági ülés volt. Gans Antalt, aki már 13 éve működött a vállalatnál, műszaki igazgatónak nevezték ki. Ö valóban nagy érdemeket szerzett a műszaki vezetésben. Irányította a pesti telep berendezését, új technológiai eljárásokat dolgozott ki, részt vett az új típusok kidolgozásában.

12 Az ő kinevezése mindenképpen indokolt. Azonban az igazgatói ülés nem sorolhatott fel minden eredményt, amit Gansnak köszönhetett a gyár. Az ő érdeme volt a mélyhúzás technológiájának kialakítása a zár- és lakatgyártásra. A hidegsajtolás technológiáját is ő dolgozta ki a zár- és lakatgyártás szükségleteinek megfelelően. Számottevő újítása volt a reszelőgépek alkalmazása a szerszámgyártásban. 1939-ben az épületzár és épületvasalás területén gazdagította termékei listáját a gyár. Összmennyiségben az export is növekedett az előző évhez képest, de a szeptemberben kirobbant világégés akadályokat gördített a további külföldi tevékenység elé, bár Magyarország csak 1941-ben lett tényleges hadviselő fél. A megnövekedett export miatt a cég nevét bejegyezték az eddigi magyaron és németen kívül spanyolul, olaszul, angolul, franciául, portugálul, románul és szerv-horvát nyelven. Főleg a dél-amerikai kivitel növekedett. A vállalat nyeresége 113 634 P volt. Az igazgatóság létszáma is növekedett ebben az évben. 1940-ben elvesztette a gyár a tengeren túli piacait. Nyugat- és Észak-Európa hadszíntérré változott, megszűnt a tengeri hajózás biztonsága. Ennek ellenére összmennyiségében az export még nem csökkent, s a belföldi forgalom is növekedett. Az 1940-ik évi nyereség 191297 pengőt tett ki, s részvényenként már 20 P osztalékot fizettek. 1941 májusában az Elzett újabb ingatlant vásárolt. A Rossemann és Kühnemann—Epp és Fekete—Harmata Egyesült Gépgyárak és Csőmű Rt-től megvásároltak 128 040 P-ért 1067 négyszögöl ingatlant a rajta levő épületekkel együtt. Itt építették fel az üzemi kultúrházat és ebédlőt. 1941-ben Magyarország is belépett a hadviselő államok sorába. Az új körülmények jelentős hatással voltak az Elzett életére is. Korábban nem ismert anyagellátási nehézségek keletkeztek, 1941-ben 14 400 q hidegen hengerelt szalagacél kiutalást kapott a gyár, 1942-ben ezt 13 200 q-ra csökkentették. 1944-re a kiutalás mennyisége már 2000 q-ra csökkent. Végül a gyár mindig megszerezte a szükséges mennyiséget. Azonban ez állandó közelharcot kívánt az Anyaghivatallal és az Iparügyi Minisztériummal. A háború első évétől kezdve módosuláson ment át az exporttevékenység is. 1941-től állandósult az a gyakorlat, hogy a gyár árut szállított ki, s ellenértékképpen a nemzetgazdaság nyersanyagot kapott. A pengő árat ezután a bonyolító bank utalta az Elzett számlájára. Az első ilyen ügylet 1941. január 28-án jött létre. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank titkársága a következő ajánlatot tette: Török kereskedelmi szervek megbízásából a török ETI Bank, mely a török állami bányák birtokosa, 443