Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Tóth Imre: Az Elzett-gyár története = Die Geschichte der Fabrik ELZETT 433-460

Innen tudjuk, hogy a gyár termékei ekkor a következők voltak : biztonsági és közönséges szekrény rugzár beeresztő szekrényzár biztonsági beeresztő szekrényzár rászegező szekrény- és fiókzár éjjeliszekrény-csappantyú golyós csappantyú fordítóasztal csavar ágyvasalás egércsapda lágyöntésű vaskulcsok bútorzárakhoz. A termékek terjesztésére szerződésre lépett László Zoltán egy budapesti és egy debreceni ügynökséggel. A lágyöntésű vaskulcsokat nem Győrött állították elő, hanem a Rajna menti velberti manufaktúráktól vásárolta a gyár. Ekkor épült ki az üzleti kapcsolat, mely egészen a második világháború végéig tartott, mikor is a szállítások elakadása miatt az Elzett megteremtette kooperációban a saját hazai kulcsgyártást. 1922 márciusáig 5100 db bútorzárat készített el a gyár s azokat 85 hazai vaskereskedő és asztalos vásárolta meg. 1922. április 4-én újabb titkos kötelezvényt írt alá László Zoltán. Az egyezség szövege a következő : Megerősítem az 1920-as kötelezvényt. A forgalom értékének 5%-át Kallós Ernő úrnak fizetem. A tőle felvett kölcsönök után mindig fele annyi kamatot fizetek, mint a hivatalos bankkamat. A vállalat kereskedelmi vezetését Kallós Ernőnek engedem át. Öt az üzleti könyvek állásáról mindig híven tájékoztatom. A kereskedelmi ágazat élére olyan személyt helyezek, aki Kallós Ernő bizalmát élvezi és az ő utasításainak megfelelően végzi munkáját/

1 Az 1923. évi vasipari kiállításon a gyárat első díjjal és fővárosi díszoklevéllel tüntették ki. 1924-ben két új cikkel jelentkezett a gyár. Tervbe vették a ládazárak és beeresztő dobozzárak készítését. Ebben az évben kezdte meg a gyár exporttevékenységét. Az árukivitel eleinte szűk keretek között mozgott. A forgalomnak mintegy 10—20%-át tette ki. A későbbi évek során az export az összforgalom 70%-ra emelkedett, s ez az arány a háborús éveket nem számítva állandósult. 1925. április 1-én a gyár kiadta első német nyelvű árukatalógusát, s a külföldi vevő ebből már arról is értesült, hogy az Elzett számlát nyitott a zürichi hitelbanknál.

5 Az első öt év tapasztalata arról győzte meg a gyár vezetőit, hogy eredményesebb az áruelosztás, és könnyebb a szállítás irányítása, ha Budapesten központi raktárt és irodát rendeznek be. Gondos utánjárás után megfelelő helyet a Katona József utca 2/a szám alatt találtak. 1925—26-ban vezették be a lakatgyártást. Az első termékek ötszögletes automata lakatok voltak ugró kengyellel.

6 A lakatgyártás meghonosítása mellett az 1926-os év azért is nevezetes a gyár életében, mert ekkor lépett a gyár szolgálatába Gans Antal, aki később a gyár műszaki igazgatója lett, s az ő irányítása alatt ment végbe a zár- és lakatgyártás nagyipari technológiájának kidolgozása. Sok új konstrukció létrehozása fűződik Gans Antal nevéhez, aki mintegy negyed századon át műszaki irányítója volt a gyárnak. 1926. júli. 22-én a kereskedelmi és iparkamara megengedte László Zoltánnak, hogy az „Elzett" nevet védjegyként használhassa. A modern technológia bevezetését, és az olcsóbb gyártásra való törekvést legjobban az jelzi, hogy Gans Antal munkába állása kezdetén bevezette vaslemez helyett, a szalaganyagból való gyártást. 436