Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Tóth Imre: Az Elzett-gyár története = Die Geschichte der Fabrik ELZETT 433-460

1. Elzett cégjelzés és védjegy egy 1925-ös üzleti levélen. 1919. április 8-án László Zoltán lakatos és műszerész iparos kérelmet nyújtott be a győri Tanácshoz. Engedélyt kért kisipar űzésére, és jogosultságát 10 db szolgálati bizonyítvánnyal, illetve segédlevéllel igazolta. 1919. április 22-én kapta meg az iparengedélyt, s Győrött az Árpád út 93. sz. alatt megnyitotta műhelyét. 1919 őszén már néhány segédet alkalmazott, s elsősorban javítási munkákat vállalt. A műhely első önálló terméke egérfogó volt. Az egérfogókat s más ehhez hasonló jelentéktelen bazárárukat László falusi vásárokon árusította. Az első világháború befej eztéig a magyar bútoriparhoz szükséges bútorzárak elsősorban német területekről érkeztek Magyarországra. Az ilyen terméket részben a herzogenburgi Gebrüder Grundmann cég szállította Magyarországra, részben pedig a Rajna vidéki manufaktúrákból érkeztek. Az a mennyiség, melyet a soproni Gebrüder Lapp cég állított elő, az igényekhez képest igen kevés volt. A monarchia összeomlása után új országhatárok keletkeztek, korábban nem létező behozatali és vámkorlátozások léptek életbe, s a magyar piacon hiánycikk lett a bútorzár. Ekkor merült fel a gondolat, hogy László Zoltán műhelyében bútorzárakat kellene gyártani. Bátran mondhatjuk, hogy az Elzett-gyár ténylegesen és eszmeileg akkor született meg, amikor felmerült a bútorzár gyártásának gondolata. Időközben a műhely felszerelése is szaporodott. Az első golyós prést követte a többi. A beruházásokhoz szükséges pénzt mindig Kallós Ernő adta. 1920. május 12-én László Zoltán két tanú jelenlétében a következő kötelezvényt írta alá: — Elismerem, hogy minden gépi berendezés vásárlásához a szükséges öszszeget Kallós Ernő bocsájtotta rendelkezésemre. A műhelyben minden eszköz 434