Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)
Rózsa Miklós: A budai Auguszt cukrászda = Die Konditorei Auguszt in Buda 393-432
v. Aug u s zt József szakmai működése. Ut oisó alkotá sa Auguszt József, a lüktető életű Pest mellett a metropolishoz vezető úton csak lassú lépésben haladó, konzervatív Budán, ennek kispolgárok, munkások által lakott részében, a Tabánban nőtt fel. Pestnek a világvárosi külsőségek és légkör felé haladó Belvárosában, a fényes kirakatokkal teli Váci utca és az élénk kereskedelmű Belső-Terézváros közelében töltött inasévei alatt nemcsak a Wikus-cukrászdát ismerte meg, hanem módja volt szakmai érdeklődésével figyelni, látni azt, ami a belvárosi üzletekben és az őt különösen érdeklő Gerbaud-cukrászdában (Vörösmarty tér 7—9. sz.) történt. Ez már akkor is színvonalas, előkelő cukrászda volt. Megismerte az igényes közönség kívánságait, a fényes üzleti berendezés forgalom vonzó hatását, tehát azt, ami több, fejlettebb és finomabb volt annál, amit Buda, a Tabán nyújthatott. Amikor mint fiatal segéd Bécsben, Párizsban és Londonban járt és dolgozott, megismerte az ottani cukrászati készítményeket. Művészi adottságainál és hajlamainál fogva az esztétikum iránt egyébként is meglévő fogékonysággal ismerte fel a kifinomult ízlés szakmai fejelsztő hatását és helyes alkalmazásának kedvező üzleti, kereskedelmi következményeit is. Látta; mi az, ami az akkor még fejlettebb bécsi cukrászat termékeiből és cukrászdái vendéglátásból Budán hiányzik, mi az, ami Bécs, Párizs és London színvonalából, ízléséből, de fényéből is sikerrel vihető át újként Budára. Amikor a tabáni cukrászdát anyjától átvéve megindult az önállóság útján, még megmaradt a régi keretekben: az egyszerűen berendezett műhelyben készítette az Auguszt cukrászda már addig is megszokott, jó minőségű süteményeit, és azok bővített választékát kínálta Attila körúti üzletében. Auguszt Józsefnek a szakmája fejlesztését, a fogyasztók igényeinek az addig ismertnél színvonalasabb kielégítését célul kitűző törekvése, az új, a modernebb, finomabb, a választékosabb iránti fogékonysággal párosult alkotókészsége időben szerencsésen esett egybe a századelej i gazdasági helyzettel, és Budának a nagyvárosias fejlődés útjára lépése idejével. Amikor 1908-ban megnyitotta Krisztina tér 1. sz. alatti üzletét, olyasmit teremtett, ami színvonalánál fogva Buda kereskedelmi, vendéglátó életében addig ismeretlen volt. Az üzlet kialakítása, berendezése, felszerelése és a nyújtott szolgáltatások az akkori Buda lakosságát frappírozták. Azzal, amit nyújtott, egyben rést ütött a budai ízlés konzervativizmusán is. Buda akkori közönségének igényei vagy legalábbis az arról elterjedt megítélés, felfogás és Auguszt József Krisztina tér 1. sz. alatti üzletének színvonala közötti különbséget fejezi ki apósának az új üzlet megtekintésekor tett megállapítása: ,,Ilyen üzlet nem való Budára, ez az ember tönkre fog menni! 116 Az üzlet azonban nemcsak az akkori Budán volt újszerű és lakosai körében látványosságszámba menő. Megnyitásának híre ment a Duna túlsó partján is. A pestiek is mind többen keresték fel. Auguszt József akkor, amikor szakmai tevékenységével, mindig csak tetszetős külsővel és kiváló anyagból készült termékei minőségével, újszerű készítmények bevezetésével — ezeket segédeivel, inasaival megismertette és ezen keresztül elterjedésüknek utat nyitott — a legújabbkori magyarországi cukrászat egyik élenjárója, fejlesztője volt. Élenjárt a minőség iránti igény támasztásában és kielégítésében, de nemcsak az ízek, hanem az ízléses kivitelezés 116 Auguszt Erzsébet visszaemlékezése. 425
