Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Rózsa Miklós: A budai Auguszt cukrászda = Die Konditorei Auguszt in Buda 393-432

Az üzlet megnyitásakor már tért hódítottak és széles körben terjedtek a szecesszió formajegyei és díszítőelemei. A kapitalizmus korában a tehetős rétegeknél kialakult életstílushoz hozzátartozott a szabad időnek uzsonnázó cukrászdában töltése is. Auguszt József felismerte, hogy a kornak ezt a társadalmi igényét a kor művészeti stílusának megfelelő környezetben kell kielégíteni. Ahogy új „stílus"-t vitt a cukrászati vendéglátásba, ugyanúgy új művészeti stílusban, a szecessziós stílusban alakította ki üzletét. Az ,,art nouveau" szertelen túlzásai azonban helyet nem kaptak. A szecessziós stílus több fázisa közül egy lehiggadt változatban jutottak érvényre a célszerűségi követelmények és a kényelmi törekvések. A saját korában modern szecessziós bútorzatnak, a formában ehhez igazodó világítótestek és tükrök csillogásának és a régebbi korokból származó festészeti és szobrászati alkotásoknak ötvöződése adta az Auguszt cukrászdának a szecesszió konzervatív jegyeiben kialakított intérieur jenek sajátos egyéni hangulatát. Mindez a XX. század eleji polgári ízlés kifejezője volt. Csak a harmincas, negyvenes éveknek XIX. századi hangulatokat kereső nosztalgiája látott benne „múltszázadbeli"-t. Az Auguszt cukrászda a Krisztina tér 3. számú ház Roham utcai oldalán, egészen a szomszéd házig húzódott. Bejárata a Krisztina tér és Roham utca sarkán volt. Ettől balra, a ház Krisztina téri homlokzatát, és jobbra a Roham utcai homlokzatot egyenes lezárású kirakatnyílás törte át. A Roham utcai oldalon pedig ezenkívül volt nyolc félkörös nyílás. Közülük kettő a tavaszi, nyári, kora őszi időben ajtó, a többi 6 pedig ablak volt. E két ajtón lehetett kijutni a ház Roham utcai homlokfalához simúlóan az ablakok előtt létesített és az üzlet szintjével azonos magasságú, fából készült, dobogószerű, piros kókuszszőnyeges ,,terasz"-ra. A teraszt műkőből készült báboskorlát (ballusztrád) vette körül, melynek fedőlemezén ugyancsak műkőből készült virágvályúk álltak. A terasz felett a falsíkból kinyúló és felgöngyölhető vászon napellenző volt felszerelve. Az üzletben a bejárattól jobbra, a Roham utcai kirakat előtt rövidebb, az azzal szembeni fal előtt pedig hosszabb és vörös márvány fedlapú, mahagóniból való politúrozott pultok álltak. Az utóbbi mögött, vele egymagasságú, márványlappal fedett fiókos szekrény állott. A márványfedőlapon ennél kisebb mélységű, ugyancsak vörösesbarnára politúrozott keskeny és üvegezett ajtajú szekrénysor állott. Ebben üvegbe helyezett befőttet tartottak. Az üvegek száját piros szalaggal lekötött és a cég címkéjével zárt papír takarta. Ez előtt a szekrénysor előtti pult volt a süteményespult. Ennek közepére az 1930-as évek végén fekvő hasáb alakú, üvegezett villamos hűtőszekrény került. A másik (a szemközti) pult volt a bonbon pult. Ezen kerek üvegtálakban tartották a különféle bonbonokat, a csokoládés pralinét, drazsét, a narancsívet, csokoládépasztillát. A bonbon pultra helyezett fémállvány üvegpolcain díszes szalaggal átkötött, fából készült, cégfelirattal ellátott, vagy csokoládé színű papírba csomagolt és cégfeliratú címkével leragasztott és szintén fából készült bonbonos dobozok álltak. A csomagolatlan finom bonbon fajtákat pedig ennek a pultnak a két végén álló vitrin üvegpolcaira helyezett üvegtálakban egymás mellé rendezve tartották. A süteményes pult folytatását azzal azonos magasságú, márványlappal fedett pult képezte, amelyen a különböző nagyságú csomagolópapírok és papírtálcák feküdtek. Itt történt a vevő által kiválasztott és a pultnál beosztott — mindig a pult előtt álló — kiszolgáló által tányérra vagy fémtálcára helyezett süteményeknek papírtálcára áttétele és csomagolása. E pult végén állt az előbb kézi hajtású, később a villanyárammal hajtott „National" pénztárgép. A pult mögötti 27* 419