Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)
Rózsa Miklós: A budai Auguszt cukrászda = Die Konditorei Auguszt in Buda 393-432
A környező tájban rejlő lehetőségeket az emberi léptékű díszítőelemekkel bravúros kertészeti megoldások hangolták össze. A parkban szobrok álltak, szökőkút csobogott, vizesmedencében aranyhalak úsztak, a magaslaton japánkert húzódott, a harmincas évektől kezdve pedig gloriette-szerúen kiképzett archaizáló kerti építmény is állt, amelyet este — a növényzet közé rejtett — fényszórók világítottak meg. A teraszosan kiképzett kertrészletekben fehéres-szürkés márvány- valamint fehérre festett faasztaloknál, festett fehér kerti székeken és fonott kerti fotelekben foglaltak helyet a vendégek. A kertből virágokkal, pálmákkal szegélyezett, vörös kókuszszőnyeggel borított lépcső vezetett az épület főhomlokzatához csatlakozó széles felső teraszra, és onnan tovább az épület bejárati ajtajához. Az épületben egy cukrászdajellegű, és egy vacsorázó terem, a kettő között pedig uzsonna és vacsora felszolgálására egyaránt alkalmas kisebb terem volt. Ezeknek ólomszegélyes színes ablakai a kertre néztek. 1935 nyarán Auguszt József a pavilont nem nyitotta meg. 9G Akkor bérlő folytatta ott vendéglős iparát. Az „Auguszt-pavillon" megjelölés azonban ekkor is megmaradt. Az 1936. évi nyitáskor Auguszt József új látványossággal akarta vendégeit meglepni. Megbízta sógorát, Nemes Mihály történeti festőt, 97 hogy a vacsoratermet festményekkel tegye hangulatosabbá. Ezek a — vászonra festett — képek aranyozott keskeny léckeretbe foglaltan, a terem lambériája és kazettás famennyezete közötti falsíkokat töltötték ki. Nemes Mihály Mátyás király közeli nyéki kastélyától és vadaskertjétől, valamint Szilágyi Erzsébetnek a szomszédos VERONIKA-vendéglő 98 helyén állt nyaralójától, 99 mint környezeti történeti adottságtól ihletve — emlékezet szerint 2—3 évi munkával — nyolc nagyméretű képben XIV— XV. századi magyar vadásztémákat festett. 100 Auguszt József nyári pavilonja a kor magas igényeit is messzemenően kielégítő, és — főként a 30-as évek első éveiig — igen látogatott vendéglátóhely volt. Volt olyan tavaszi, nyári vasárnap, amelyen a vendégek várakozó fogatainak, később autóinak száma miatt a Hidegkúti útnak ezen a szakaszán külön ide kirendelt közlekedési rendőrnek kellett a forgalmat irányítania. Az utcai bejáratnál, fehér kesztyűs portás fogadta az érkezőket, akik délután szalonzene mellett fogyasztották el uzsonájukat. Este cigányzenekar muzsikált. A pincérek frakkban szolgáltak fel. Az Auguszt Pavillon utoljára az 1943. évi nyári idényben volt nyitva. A főüzletnek Krisztina tér 3. sz. alá helyezésétől kezdve az Auguszt cukrászdának Attila körút 14. sz. alatt volt állandó fiókja, a Hidegkúti út 22. sz. (1929-től 22—24. sz.) alatti fiók pedig csak nyáron volt nyitva. 101 Auguszt József 1927. június 1-től 102 1931. június l-ig és 1933. május 19-től 1933. szeptember l-ig Márvány utca 19. sz. alatt is, 1934. május 1-től augusztus 96 F. Lt. Cukrászip. test. Pénztárkönyvek. Tagok törzskönyve. I. p. 2. 97 Nemes Mihályra vonatkozólag lásd: A Pallas Nagy Lexikona I—XVIII. Bp. 1893—1900. — XII. (1896.); Zádor Anna — Genthon István: Művészeti Lexikon I— IV. 1965—1968. — III.; Kenyeres Agnes: Magyar Életrajzi Lerikon I—II. Bp. 1967—1969. — II. — Utóbbi kettőben az elhalálozás ideje tévesen szerepel. V. ö. 29. jegyzet. 98 Ma Vöröishadsereg útja 32. sz. 99 Genthon István — Zakariás G. Sándor: Magyarország művészeti emlékei I—III. Bp. 1939—1961. III. 75., 76. íoo A képek a második világháború idején elvesztek. 101 F. Lt. Cukrászip. test. Ügyviteli ir. 103/1930. Va. Pénztárkönyvek. Tagok törzskönyve I. p. 2. 102 F. Lt. Cukrászip. test. Ügyviteli ir. 329/1927. 410
