Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)
Rózsa Miklós: A budai Auguszt cukrászda = Die Konditorei Auguszt in Buda 393-432
ezzel járó oklevelet kapta. 04 E kitüntetések jelentőségére világít rá, hogy a kiállító 9 budapesti és 6 vidéki cukrász közül (ide nem számítva a cukorka és csokoládétemékeket kiállító gyárakat) 55 kitüntetést 4 budapesti és 3 vidéki cukrász kapott. 56 Az Ezredéves Országos Kiállítás eredményeit ismertető közgazdasági mű kiváló ízlésre vallóként emeli ki az Auguszt cukrászda — tulajdonképpen az ifjú Auguszt József — cukorba rakott gyümölcseit. 57 Auguszt József katonai szolgálata után továbbra is anyja műhelyében — üzletében dolgozott. A XIX. és a XX. század fordulóján éppúgy, mint korábban (és még azt követően sokáig) cukrászati termékeket általában a társadalom tehetősebb rétegeihez tartozók fogyasztották. Ugyanakkor a kisipari módszerekkel dolgozó cukrászok műhelyének, üzemének jelentősége székhelyük határán túl nemigen terjedt. A kereslet egy részét a század végén már édesipari gyárak termékeiből elégítették ki. 1898-ban cukrászipari termékekből, kakaóból és csokoládéból a behozatal 35 000 q, a kivitel 7000 q, amelynek mintegy 40%-a a tranzitkereskedelem számlájára esik. A hazai termelés viszont — a kis cukrászüzemek leszámításával — 33 000 q. Az egy főre eső fogyasztás 0,34 kg, amit a kisebb cukrászok termelése nemigen módosít. 58 így az volt a helyzet, hogy a közönség többnyire csak külföldről importált 6—8 hónapos öreg teasüteményekhez jutott. 59 A kereslet kielégítése szempontjából jelentős tényként kell értékelnünk azt, hogy Auguszt József már 1900-ban ,,a kor igényeinek megfelelő teasüteménygyárral kötötte össze" „a'Budán lévő Auguszt Erzsébet-féle cukrászdát. 00 özv. Auguszt Elekné Attila körút 15. sz. alatti cukrászműhelyében foglalkoztatott — már említett — munkaerőlétszám, de elsősorban az, hogy a műhely 318. n-öl kiterjedésű telken 61 álló kis földszintes lakóházban volt, kizárttá teszi a köznyelvi szóhasználat szerinti gyár megjelölésből következtethető méreteket, munkagépeket, termelési intenzitást és termelési mennyiségi eredményt. A gyár megjelölést illetően csak a korábbi termékmennyiséget meghaladó termelési eredményt kifejezni kívánó szóhasználattal — és a felvásárlók számára 54 Az 1896-iki Ezredéves Országos Kiállítás Közleményei. Kiadja az 1896-iki Ezredéves Országos Kiállítás Igazgatósága. 400., 1448. s. köv. 55 Catalogue Général ... Groupe XIX. 18. 56 Díszoklevelet (a Kiállítás igazgatósága által adományózható legnagyobb kitüntetést) Gerbeaud Emil, Milleniumi nagy érmet (második fokozatú kitüntetés) a budapesti Klement Alajos, Kiállítási érmet 2 pozsonyi és egy győri cukrász, Elismerő oklevelet ketten, a pesti Pollesovszky cukrász és az özvegyi jogon vitt kis tabáni Auguszt cukrászda tulajdonosa, Közreműködők érmet pedig a 21 éves cukrászsegéd, Auguszt József kapott. Az érmek Beck Ö. Fülöp kisplasztikái alkotásai, azokat a körmöcbányai Pénzverő verte. (V. ö.: Láng Nándor: Az ezredéves kiállítás érmei. VASÁRNAPI ŰJSÁG 1896. p. 322—323. és Matlekovics i. m. III. 258.) Az Elismerő oklevél és a Közreműködők érméhez adott oklevél űrlapjának képe Matlekovics i. m. III. 320. ill. 336. oldalán. Az Auguszt cukrászdának és Auguszt Józsefnek adott oklevelek az 1944/45 évi budai ostrom alatt elpusztultak, az érmet pedig Auguszt József közvetlenül az ostrom utáni nélkülözése idején eladta. 57 Matlekovics i. m. VIII. 290. 58 A Magyar Korona Országainak Gyáripara az 1898. évben. XVI. füzet. Élelmezési ésjslvezeti cikkek gyártása. III. 1901. p. 97. 59 MAGYARORSZÁGI CUKRÁSZOK LAPJA. A Magyarországi Czukrászifjak Szakegyletének és önképzőkörének hivatalos közlönye. I. évf. 1. sz. 1903. jún. 25. 60 MAGYAR CUKRÁSZOK LAPJA — UNGARISCHE CONDITOR-ZEITUNG. II. évf. 1. sz. 1901. január 10. 61 F. U. I— III. ker. Jbg. iratai. B. tkv-i betétek 1895—1921. 6361. sz. betét. 26* 403
