Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Vörös Károly: Budapest legnagyobb adófizetői 1888-ban : adalékok Budapest társadalomtörténetéhez a dualizmus korában 3. = Die Höchstbesteuerten von Budapest im Jahre 1888 359-392

Ez a folyamat egyben meg is adja a dualizmus fővárosi második nemzedékének (a virilizmus struktúrájában ugyancsak érvényesülő) második ismérvét: bizonyos szakszerűség jelentkezését a gazdasági élet egyre nagyobbra nőtt, már különleges szakértelmet és más foglalkozástól való függetlenséget igénylő területein. Az iparban megjelennek a vasgyárak műszakilag szakértő és ezáltal maguknak virilista pozíciókat elérni képes igazgatói: a gépgyártásban Mechwart, vagy Zimmermann, a malomiparban Rieger, vagy Popper, a szeszgyártásban Adler Károly, a söriparban Natter Ferenc. A mezőgazdasági gépgyártás, akár szervizmunkákról, akár külföldi cégek vezérképviseletéről van szó, ugyancsak egyre inkább mérnököket igényel, — mint ahogy mérnököket kíván a vasúthálózat üzemeltetése is. A műszaki szakértelem ezekben az években, kivált az ipar és a közlekedés a tőkés fejlődés nyomán újonnan kibontakozó ágazataiban egyre nagyobb és ekkor még igen jól megfizetett értékké válik. Virilistajegyzékünkön végigtekintve, a különböző szakterületekről összegyűjthető műszaki szakemberek magas száma jól bizonyítja ezt. S a szakszerűségre irányuló tendencia érvényesülését kell látnunk mindenkelőtt a hiteléletben, ahol e generációra lassan — de talán legfeltűnőbben —• véget ér a terménykereskedő bankárok és a magánbankárok kora és szerepe a virilisták között. A nagy, jórészt külföldi tőkével induló és végig erős külföldi befolyás alatt álló banki érdekeltségek elsősorban a rátermettség alapján kezdik kiemelni embereiket a cégek vezetésére : a Beck testvéreket vagy Lánczy Leót, — de így jelenik meg minden előzmény nélkül pl. Bun, Steiger vagy Gröttschel, a biztosítási szakmában Ormódi vagy Lévai, a földtehermentesítésben Lukács. A kibontakozó és hatalmasra növekvő, bonyolódó gazdasági élet kulcspozíciói már teljes és szakértő embert kívánnak: egyúttal persze biztosítva is neki annak lehetőségét, hogy ennek a gazdasági életnek mihamarább maga is önálló (bár már mindig az őt felszínen tartó vállalkozás érdekeit képviselő) tényezőjévé válhasson. S a gazdasági élet rohamos fejlődése lendíti fel a maga teljes bonyolultságában kibontakozó tőkés jogi felépítmény szakértőinek helyzetét, vagyoni viszonyait. A tőke egyre jobban igényli az ügyvédet, aki képes megteremteni a tőke működésének zavartalan előfeltételeit a társadalomban, — kivált olyan társadalomban, melyben ekkor a társadalom működését szabályozó elvek még oly nagy mértékben a feudalizmusban gyökereznek. Az ugyancsak a tőkés fejlődéssel kibontakozó városi életforma teremti meg az egyre növekvő igényt, az orvosra is. Mindez — mint láttuk — jelentősen befolyásolja virilistáink struktúrájának nemcsak arányait, hanem e struktúra belső társadalmi tartalmát is: biztosítva az új, valóban polgári, ám jórészt már a város saját polgári múltjától idegen elemek behatolását a város vezető rétegébe. És így válik megfigyelhetővé most már más oldalról is végül a második nemzedék harmadik jellemző vonása: szilárd vezető réteg, élcsoport kezdődő kialakulása a városra legjellemzőbb foglalkozási csoportok vezető, jórészt már 1873-ban is virilista, vagy őket családilag vagy vagyonilag folytató tagjaiból: személyekből, akik e 15 év alatt (nemegyszer már régebbi kezdetekre is támaszkodva) ügyesen alkalmazkodva a városfejlődés nyomán kínálkozó lehetőségekhez, jelentős vagyonra tettek szert, és ennek nyomán jelentős pozíciókat és jelentős kapcsolatokat szereztek maguknak, részint az egész ország gazdasági életének, részint magának a fővárosnak irányításában, — s melyeknek most már örökletessé tételére is megteszik a lépéseket. Nemcsak anyagilag, de az ennek megfelelő társadalmi pozíciók kifejezésében: a 80-as évek közepétől kezdve nemesség, majd a századfordulótól már a bárói rang megszerzésével is. És azáltal is, hogy körüket maguk között egyre szorosabbra zárják: egyre szorosabb, bonyolultabb házastársi és üzlettársi kötelékek, és ezeket kifejező 388