Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Vörös Károly: Budapest legnagyobb adófizetői 1888-ban : adalékok Budapest társadalomtörténetéhez a dualizmus korában 3. = Die Höchstbesteuerten von Budapest im Jahre 1888 359-392

ill. 1888-ban az alábbi számú vállalkozásban volt igazgató (a 6. sz. tábla bontásában). 1873-ban A 71 B 18 C 18 Ami világosan mutatja egyrészt, hogy 1873 virilitáit milyen érzékenyen érintette 1873 válsága, másrészt, hogy a válság elsősorban a kisebb ipari és gyengébb hitelügyi részvénytársaságokat sújtotta (akik nem voltak képesek fennmaradni) : és velük együtt természetszerűen elsősorban a kis részvényeseket, a hazai polgárosodásnak azokat a rétegeit, kiknek számára éppen ezek a szerényebb részvénytársaságok jelentették volna az utat és lehetőséget a kispolgári létezés magasabb kategóriába való feljutáshoz. Mert ha 1888-ra 1873 több nagy részvényese el is tűnik a virilisták jegyzékéről, személyükben vagy utódaikban (ami egyértelműen ellenőrizhető), vagy időközbeni elhalálozásuk esetén örököseiknek vagyonában (ami már csak külön kutatással elemezhető ki) többnyire mégis visszatérnek virilistáink közé: de a részvényes vállalkozásaikba belebukott kisemberek kihullása a polgárosodás kapuja előtt sorakozók soraiból vagy végleg elzárja előlük a felemelkedés útját, vagy legalábbis olyan méretekben veti vissza őket ezen az úton, hogy késésüket behozni többé soha nem lesznek képesek: mindkét esetben súlyos, és évtizedek múlva is visszaütő tehertételeként a hazai társadalom fejlődésének. E fejtegetéseink befejezéséül vizsgáljuk meg e folyamatot néhány legjellegzetesebb képviselőjének életútján. Ha először 1873-nak azon, akkor a részvénytársaságokban vezető virilistáit nézzük végig, akik 1888-ban már nem játszanak szerepet a részvénytársaságokban, sőt többnyire a virilista jegyzékről is hiányzanak, már a felsorolás is sokat elárul. A terményés gabonakereskedők közül Altstätter, Hoffmann Frigyes, Kunig József, Merle Márkus, Rechnitz Henrik, Tafler Kálmán, Wiener Lipót és Herzfelder esik ki az rt.-igazgatók és a virilisták közül egyaránt. Rechnitz és Tafler azonban a század végére már ismét visszatér és a valóságban nem gyengülnek az 1888-ban látszólag gyengülő, a vizsgált területen kevesebb igazgatóságot betöltő Ullmannok és Holitscherek pozíciói sem.; a többiek esetén eltűnésüket haláluk is magyarázza. De kiesnek a részvénytársaságok vezetéséből a Tömöryek — bár az ő vagyoni helyzetük is érintetlen marad; Vidacs és Vecsey elhaláloznak: utóbbinak vagyona utódai házbérjövedelmében él majd tovább. 1873 a legtöbb igazgatósági tagságot betöltő, már ott ismertetett többi virilistája azonban továbbra is megőrzi pozícióit — legfeljebb a vállalatok változtak részben vagy egészben. Kohner Zsigmond 1888-ban az Iparbanknak, és Kohner Károlylyal és Ágostonnal együtt a Brüllökkel és Hatvaniakkal közösen alapított Nagysurányi Cukorgyárnak igazgatója; Flesch Mór (3158 frt-tal már magánzó), a Hitelbank és a Gschwindt-gyár; Nagel Hermann (804 frt, háztulajdonos) az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár, Strasser Alajos (továbbra is terménykereskedő: a cégébe bevont négy másik Strasserral együtt közel 25 000 frt-tal adózik), a Pannónia Gőzmalom (Strasser Zsigmond pedig a Concordia-malom) igazgatója; Basch Fülöp (már magánzó és földbirtokos, 1474 frt) az Első Budapesti Gőzmalom; Gold Zsigmond (terménykereskedő, 500 frt) a Pannónia Gőzmalom Rt. igazgatósági tagja. Jálics Ferenc helyett immár borkereskedését átvevő és összesen 6000 frt-tal adózó fiai az Első Budapesti Gőzmalom, a Nyugati Vasút, az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarék és a Nemzetközi Waggonkölcsönző igazgatói. Fuchs Rudolfot (3170 frt, magánzó) a Jelzálog Hitelbank, a Hengermalom és az Első Magyar Általános Biztosító Társaság — 1873-ban még nem virilista s most is csak 347 frt-tal adózó öccsét, Gusztávot pedig ugyancsak a Hengermalom, de emellett a Nyugati Vasút igazgatóságában látjuk viszont. Az Ullmannok közül Károly 675 frt adóját csak mint a Pannónia biztosító, M. G. (Mór Gyula?) kereskedő viszont mint a Lujza Malom és a Pesti Könyvnyomida Társaság igazgatója fizeti; — a család nevét Szitányira változtató, háztulajdonos ágából pedig Izidor 4538 frt adóval immár magánzóként a MOKTÁR igazgatósági 1888-ban Személyek száma 34 19 19 9 21 12 383