Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Vörös Károly: Budapest legnagyobb adófizetői 1888-ban : adalékok Budapest társadalomtörténetéhez a dualizmus korában 3. = Die Höchstbesteuerten von Budapest im Jahre 1888 359-392

Ez egyrészt a vagyonnak a régi nagy tőkeerejű, részben fakereskedelemmel is foglalkozó építési vállalkozók kezén történő további koncentrálódásában és így pl. a Neuschloss (három személy összesen 1665 frt adóval), Haas (két személy 680 frt), Holzspach (3787 frt), Gregersen (4245 frt) családok, ill. cégek — csupa már 1873-ban is jelentős virilista vállalkozás — további vagyonosodásában jut kifejezésre, — másrészt új elemek gyors feltörésében, olyanokéban, akik 1873ban még legjobb esetben is csak a 140 frt-os adóhatárt lépték éppen túl, de a virilista szinttől még messze elmaradtak. Mostanra azonban már olyan nagy adójú vállalkozók tűnnek fel közülük, mint a két személyre 1636 frt adót fizető Gutwillig testvérek (bár igaz, hogy adójuk alapját az építési vállalkozás cím alatt tulajdonképpen űzött csatorna- és pöcegödör-tisztítás jövedelme adta meg), Hikisch Lajos (1042 frt), Klein Lipót (1453 frt), Glasner József (1536 frt), Kutlánya János (1842 frt), Deutsch József (1928 frt). Sorukat csak bővíti az, ha (úgy véljük joggal) hozzájuk számítjuk a város kifejezetten „építész" megnevezés alatt felvett adózóit is: az építőipar képesítés nélküli iparrá válása óta a kétféle megnevezés mögött rejlő különbségekre már korábban rámutattunk. Mindenesetre a fejlődést igen jól jellemzi, hogy egyrészt a vállalkozókkal szemben az építészek túlnyomó többsége az 1000 frt alatt adózik, másrészt a régebbi építészekből 1888-ra inkább csak azok tudtak 1000 írtnál nagyobb összegű adójú virilistákká fejlődni, akik pályájukat már a reformkorban vagy legalább az abszolutizmus elején, vállalkozókká még a tőke korlátlan versenye nélkül fejlődhetve alapozták meg. így fordul elő még 1888 1000 frt felett adózó virilistái között is a már említett két Kauser (1572 frt), Ybl (2858 frt), Schubert Ármin (1042), Ámon József (2374 frt) és Pucher József (3809 frt) neve. Közülük a Kauserek múltját már 1873-ról szólva bemutattuk, Yblt nem kell részletesebben ismertetni. Ámon előzményei azonban 1873-ban még jelentéktelenek: csupán egy 367 frt házbéradót fizető háztulajdonosig nyúlnak vissza; Pucher még ennyit sem fizet: adója csak 343 frt, 1888-ra azonban már ő az építő-, kőműves-, kőfaragó- és ácsmester ipartestület elnöke; Schubert 1873-ban még teljesen ismeretlen. Ámon pályáját (ő különben régi polgár) talán egy hasonnevű, 1888-ban országgyűlési képviselő (Ámon Ede) is egyengette, — ilyenféle kapcsolatokra utal mindenesetre az, hogy a századfordulón a magát szilárdan virilistaként tartó Ámon mint a VKM építésze szerepel. Jellemzőnek kell tekinteni az építőipar harmadik nagy jövedelmű ágazatának tovább erősödését: az ugyancsak az urbanizációval továbbfejlődő utcakövezés is a virilisták számának növekedését eredményezi és ugyanakkor máris egyfajta koncentrációt, amit legjobban a három Hirsch összesen 2340 frt adójú vagyonánál figyelhetünk meg. Jellemző az építőiparon belüli profilváltozásra, hogy közülük az 1559 frt adót fizető Hirsch Mihály 1873-ban még ácsmesterként volt virilista. Végül az egész építőiparra, s az abban lefolyt mozgásra nézve nem kevéssé érezzük jellemzőnek, hogy 1888 53 ideosztható virilistája között mindössze 10 régi polgárt találunk: közülük az 1000 frt-on felül adózók soraiban csupán Ámont és a két Kausert, rajtuk kívül pedig csupán a két legkisebb adójú építészt (Kernstock és Klenovits) és a legkisebb adójú építési vállalkozót; — a többi ötből is (ezek közé tartozik a két kéményseprő és az egyetlen cserepes), csupán egy fizet 500 frt-on felül — miközben azonban az egyik kéményseprőcsalád egy másik tagját már mint a főváros főmérnökét látjuk viszont a virilisták közt 601 frt adóval. Jól mutatja ez azt, hogy a régi városi polgárság hogyan szorul vissza az építőiparon belül a még továbbra is képesítést igénylő szakszerű, bár nem nagy jövedelmű szektorokba, átengedve a városépítést és annak óriási hasznát a tőkeerős, személyükben képesítéssel nem rendelkező, de — mint a 370