Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Spira György: Pest a negyvennyolcas forradalom szeptemberi fordulatának kezdetén = Pest zu Beginn der September-Wendung der ungarischen Revolution von 1848/49 327-358

után „csak egy parányi kedvező szél kell a bécsi szunnyadó absolutismusnak* s ismét a régi járomban nyöghetünk új háromszáz évig", — és a társulat tagjai közül ez alkalommal immár senki sem vonja kétségbe ennek a figyelmeztetésnek a jogosságát. 6 Amikor tehát augusztus harmadik hetében a képviselőház plénuma is megvitatja a katonaállítás kérdését s szótöbbséggel határozattá emeli azt a javaslatot, hogy a megajánlott újoncoknak csak egy részéből alakítsanak új honvédzászlóaljakat, a radikálisok teljesen egyek abban, hogy kíméletlen harcot kell indítaniuk ennek a határozatnak a megmásításáért. És.egyek abban is, amit az Egyenlőségi Társulat augusztus 23-i rendkívüli közgyűlésén a radikálisok közül Petőfihez legközelebb álló Vasvári Pál fejt ki, hogy tudniillik teendőjük a képviselőház ellenében ,,a nemzet közvéleményére, a haza hangulatára hivat­kozni", 7 vagyis hogy most magukat a néptömegeket kell felsorakoztatniuk azok ellenében, akik még mindig abban bizakodnak, hogy részleges engedményekkel is képesek lesznek jóllakatni a részleges engedményekkel pedig jól semmi esetre sem lakatható reakciót. Odáig azonban, ameddig Petőfi, a baloldal más hívei közül egyelőre senki, még Vasvári sem jut el. Az augusztus 23-i tanácskozáson tehát a parlamentáris kormányzati rendszer felszámolásának és a forradalmi diktatúra bevezetésének gondolata még csak fel sem vetődik, s a vita végeztével igencsak mértéktartó határozatok születnek, amelyek szerint az Egyenlőségi Társulat egyrészt ország­szerte aláírásokat fog gyűjteni egy a képviselőházhoz intézendő petícióra, más­részt meg szeptember 8-án a soron lévő — János fővételének napja körül tartatni szokott — pesti vásár alkalmából népgyűlést fog rendezni a Rákoson, hogy ilyen módon kétszeresen is megmutassa, mekkora szakadék támadt az ország­gyűlés és a nép között, s ezzel magából a képviselőházból préselje ki a katona­állítási törvény utólagos módosítását, a kétszázezer főnyi haderő egészének magyar lábra állítását. És a társulat tagjai ezeknek a határozatoknak a szelle­mében járnak el azután a továbbiakban is, amikor az aláírásgyűjtés és a nép­gyűlés sikeréhez szükséges gyakorlati szervező munkát is megkezdik részint sajtójukban — kivált a radikális nemesi politikusok szócsövében, a Madarász­testvérek által július elején alapított JVép-JEZemben 8 —, részint személyes agitáció formájában. 9 Más kérdés, hogy a kívülállók körében a baloldal legújabb kezdeményezései korántsem lelnek olyan egyöntetűen kedvező fogadtatásra, amilyenre az augusz­tus 23-i határozatok megalkotói számítanak: a forradalom liberálisai között sokan akadnak, akikben a baloldal figyelmeztetéseinek éppen most sikerül végre elültetniök az ellenforradalmi veszély közeledésének tudatát, nem kevesen akad­nak viszont olyanok is, akiket a baloldal mostani szervezkedése sem az ellen­forradalmi veszély nagyságára ébreszt rá, hanem csak abban a régi nézetükben szilárdít meg, hogy veszély elsősorban a baloldal részéről fenyeget. Hiába hát az augusztus 23-i határozatok mértéktartó volta: nyilvánosságra kerülésük után mégis széltében-hosszában rebesgetni kezdik Pesten, hogy a baloldal a valóság­6 V. ö. Polydorus [Mészáros Károly] : Az egyenlőségi társulatnak aug. 15-kén tartott közgyűlése, NE 1848 aug. 21, 44. sz. 175. 1. 7 Ld. Az egyenlőségi társulatnak aug. 23-án d. u. 4 órakor tartott rendkívüli közgyűlése, NE 1848 aug. 29, 50. sz. 199. 1. 8 V. ö. Madarász József: A nemzet jobbjaihoz, NE 1848 aug. 27, 49. sz. 195. 1. 9 Erre példa egy aláíratlan levél Modrovits Ignachoz, Pest, 1848 aug. 25, közli V. WaldapferEszter (szerkó; À forradalom és szabadságharc levelestára I, Bp, 1950, 399. 1. 332

Next

/
Oldalképek
Tartalom