Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Bácskai Vera: Pest társadalma és politikai arculata 1848-ban : a választók és megválasztottak összetétele alapján = Gesellschaftliches und politisches Profil der Pester Bürger im Jahre 1848 283-325

sara nem elegendő adatok

75 azt sejtetik, hogy a házassági kapcsolatokat tekintve a legzártabbnak a kézművesek, s a legmobilabbnak a kereskedők mutatkoznak. Foglalkozási, s még inkább személyi összetétele alapján ítélve a képviselőtestület nem adhatott új irányt a városvezetésnek. Tevékenységének — határozatai, állásfoglalásai alapján való — elemzése és értékelése, bármennyire szükséges és érdekes lenne, meghaladja e tanulmány célkitűzéseit és kereteit. Tagadhatatlan azonban, hogy ha e testület és a tanács nem is értett mindenben egyet a kormánnyal — lojális maradt iránta, s többségében nem lett hűtlen a márciusi napok eszméihez, a „forradalom fővárosá"-nak hagyományaihoz. Erről tanúskodik az a tény, hogy a képviselőtestület 247 tagjából mindössze 31-en vettek részt az 1850—51-ben működő, az abszolutizmust szolgáló községtanácsban.

76 75 A képviselőtestület 47 tagjánál tudtuk a házastárs családi kapcsolatait felderíteni. Ezek rokoni kapcsolatai a következőképp alakultak: A férj foglalkozása Iparos Kereskedő Gyáros Értelmiségi 21 17 1 8 A feleség szülei: Iparos Keresk. Érteim. Tisztv. Alkalm. Háztul. Nemes 17 6 A pestiek és nem pestiek közötti házassági kapcsolatok a következőképp alakultak: . férj pesti A feleség nem pesti 48 39 34 (71%) 14 (29%) 28 (71%) 11 (28%) nem pesti pesti 76 Közülük 15 régi választott polgár, 5 ezek rokona volt. Rajtuk kívül még 6 kereskedő, 3 iparos, 1 ügyvéd és 1 tisztviselő. A „továbbszolgálók" 77%-a iparos és kereskedő volt. 324