Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)
Bácskai Vera: Pest társadalma és politikai arculata 1848-ban : a választók és megválasztottak összetétele alapján = Gesellschaftliches und politisches Profil der Pester Bürger im Jahre 1848 283-325
A képviselőválasztás végül ennek az elvnek a jegyében zajlott le. A belvárosi, lipótvárosi, terez- és józsefvárosi választók „közfelkiáltással" Kossuthot, Irányit, Trefortot és Kendelényi Károlyt választották meg követüknek, s egyedül a szűkebb városi érdekeket képviselni hivatott követ választásánál oszlottak meg a szavazatok, az egyébként a legkonzervatívabb választókerületnek számító Ferencvárosban. Itt Kacskovics tanácsnokot csupán 60%-os többséggel szavazták meg a radikálisok jelöltjével, Farkas Jánossal szemben. 39 A tisztújítás természetesen városi belügy maradt, bár sok tekintetben túlnőtt ennek keretein, hiszen a politikai mozgalmak központjában fokozott jelentőséggel bírt, hogy a tisztújítást és a városigazgatást demokratikusabb alapokra helyező 1848. évi 23. tc-ben rejlő lehetőségek hogyan valósulnak meg. E törvénycikk tagadhatatlanul lehetőséget nyújtott a városigazgatás bizonyos fokú demokratizálására, amennyiben megszüntette a kormány korlátlan befolyását a tisztújításra, eltörölte a tanács és a választott polgárság tagjainak életfogytiglani tisztét, s a városi hatóságot, egy önmaga köréből, illetve a felsőbb hatóság által ki jelöltekből kiegészülő testületből egy több ezer szavazó által választott testületté alakította, melynek tevékenységét első ízben ellenőrizte a szavazati és határozati joggal, azaz a választott polgárságénál jóval nagyobb hatáskörrel felruházott választott testület. A törvény tehát a városi lakosságnak az eddiginél szélesebb körének tette lehetővé, hogy befolyást gyakoroljon a város vezetésére; hogy e lehetőség miként és mennyire valósul meg, ez a választás eredményétől függött. Az ország és a forradalom fővárosában e lehetőség realizálása bizonyos fokig országos példává és próbakővé válhatott/ 10 s ezért a választójog és a városigazgatás kérdésében szembenálló politikai irányzatok fokozott érdeklődést tanúsítottak a pesti tisztújítás iránt. 39 PT. Közigazgatási iratok 59/1848. — Kacskovics L.: Életem leírása. OSZK. Kt. Fol. Hung. 1329. 118. 1. Kacskovics kisbirtokos nemesi családból származott, 1826ban tette le ügyvéd vizsgáját, ezután Eötvös József kir. ig. ügyész mellett dolgozott segédként. Első írásai a Jelenkorban jelentek meg, irodalmi érdeklődése révén teremtett kapcsolatot Vörösmartyval és Bajzával. Rövid ideig a Károlyi család intézője majd 1836-tól 1843-ig a Gazdasági Egylet titkára, e emellett még a Kisdedóvó Intézet titkáraiként működött, közben ügyvédi praxist is folytatott. Közéleti tevékenysége révén sok hasznos kapcsolatra tett szert, melyek hozzásegítették, hogy az 1843. évi tisztújításon Almásy kir. biztos kineveztesse főjegyzőnek. Életrajzában Széchenyi feltétlen hívének vallja magát, s azt állítja, hogy Rottenbillernek — egykori iskolatársának — fő támasza volt a tanácsban. „ ... ki minden fontosabb eszmét és tervet, mely agyában keletkezett, s melyre Staffenberger István szószóló hozzájárulását megnyerte, mielőtt tárgyalásra került, velem közölt és megbeszélt..." (Életem leírása, 89. 1.) A követválasztás leírásánál megjegyzi, hogy a legkonzervatívabbak a Józsefés Ferencváros választói voltak. Öt a magyar érzelmű bíró, Buday József jelölte, a „vöröstollasok" által támogatott ellenfelével, Farkas Jánossal szemben. (Uo. 118. 1.) 40 Ld. erre vonatkozóan Birányi Á.: Irányeszmék a pest városi tisztújításához (Pest, 1848) c. művében Pest központi szerepének taglalását (3—5. old.), melyet a következő megállapítással zár le: „... a hon összes érdekeinek gyupontja Pest lesz, hová mintegy sugárok fognak azok felbomlani... a nemzet minden erejét oda központosítja, hogy Pest felvirágozzék, mert létezésének egyik legfőbb garantiáját fogja benne megtalálni." Pest hivatása ezért „... az egész országra felvilágosítólag és irányadólag hatni..." (6. 1.) Az újonnan megválasztott tanács Pest város választóközönségéhez intézett „programjában" helyenként szószerin t megismétli Birányi szövegét, leszögezve, hogy alapfeladatának tekinti irányadólag hatni az egész hazára a polgári szabadság fejlesztésében; e haladás zászlaját vinni, például szolgálni a közigazgatás terén a haza minden hatóságának. „Pest várost Magyarország valódi fővárosává, a hon összes érdekeinek gyúpontjává kell tenni." (Pest város választóközönségéhez a tanács. Pest. 1848. június 28.) 310
