Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Bácskai Vera: Pest társadalma és politikai arculata 1848-ban : a választók és megválasztottak összetétele alapján = Gesellschaftliches und politisches Profil der Pester Bürger im Jahre 1848 283-325

A tanácsnak ekkor kapóra jött egy 153 polgár által aláírt, 1843. április 22-én benyújtott beadvány, melyben az aláírók kifejtik, hogy a követválasztók körének e korlátozott kiterjesztését ugyan nem tartják kielégítőnek, de ideiglenes, kezdeti lépésként elfogadják, addig, míg a választójogi törvény az országgyűlésen véleges rendezést nem nyer.

27 így a tanács a felsőbb hatóság rendelete alapján és a polgárság támogatásával már könnyen leszerelte a választott polgárságot, és a választást az új módon hajtotta végre. A közvetett választásban cLZaZ CUL 52 képviselő megválasztásában a polgároknak csak mintegy a fele vett részt. A választók között a legnagyobb arányban a kézművesek szerepeltek (63%), a kereskedők aránya 15, az értelmiségieké 7, a háztulajdonosoké és magánzóké 10% körül mozgott. A választás során a tanács az első követi helyre Tretter György és Szekrény essy Endre tanácsnokokat, valamint Heinrich Ferenc ügyvédet jelölte — közülük Tretter György kapta meg a szavazatok többségét. A második helyre három ügyvédet jelöltek: Károlyi Istvánt (a Trattner-nyomda tulajdonosát), Gozsdu Manó választott polgárt és Koller Ferencet; a követi tisztet ez utóbbi nyerte el.

28 A követválasztást követő néhány napon belül megejtett tisztújításon Trettert (aki egyébként nevét Járyra magyarosította) bírónak, Kollert pedig tanácsossá választották. Az új választási rendszer tehát, az eredményeket tekintve, semmi újat nem hozott: újból két tanácsnok lett a város országgyűlési követe. A választott polgárság tagjai közül egyet sem választottak meg, ennek ellenére a választás eredményei arról győzték meg őket, hogy a választójog e korlátozott kiterjesztése nem fenyegeti érdekeiket. így beleegyezett az új választási rendszer fenntartásába annak érdekében, hogy megakadályozhassa a választójog további kiszélesítését. Ezt az álláspontját a követutasítások megfogalmazásánál is érvényesíteni akarta, leszögezvén, hogy „ .. . életkérdés, hogy midőn jusainknak (sic) tágasb kört követelünk, ne terjesszük ezt olly meszsze, hogy belé ollanok is könnyen juthassanak, akik a sz. k. városok javának gyarapodását óhajtva bár, eszközleni nem lesznek képesek, vagy az iránt egyéb személyes és hon polgári viszonyaiknál fogva jognyerés után is közönyösek fognának maradni, sőt új jogaikkal a közönség kárára tán vissza fognának maradni.. ."

29 Az 52 választónak a város ügyeibe való fokozottabb bevonásával igyekezték bizonyítani a városvezetés „demokratizálása" iránti készségüket, amennyiben ezeket is meghívták a követek 1845. máj. 8-i beszámolójára, sőt határozatot hoztak arra, hogy a jövőben a követutasítás kidolgozásába is bevonják őket.

30 A képviselők 1847-ben ragaszkodtak is ehhez a jogukhoz, és addig nem voltak hajlandóak a jelöltekre szavazni, míg biztosítékot nem nyernek arra, hogy a követutasítások 27 Uo. 5300/1843. 28 Tiretter György apja Morvaországból települt Pestre, 1797-ben nyert polgárjogot, a polgárkönyvben háztulajdonosként szerepel. Fia Pesten született, 1834-ben nyert polgárjogot, 1824-től tanácsi tisztviselő, 1836-tól tanácsos volt. Politikai pályafutásáról csak annyit, hogy a Gyülde tagja volt; az 1843/44. évi országgyűlésen az egyik vezetője a városnak, a belrendezéstől független, egyenkénti szavazati jogáért vívott küzdelemnek. (Csizmadia A.: A magyar választási rendszer 1848—49-ben. Bp. 1963. 36. 1.) Koller Ferenc tősgyökeres pesti kézműves család (első tagja 1731-ben nyert polgárjogot) negyedik generációját képviselte. Apja már kitört a kézműves körből, 1787-ben tanácsi tisztviselő, 1813-ban tanácsnok. Fiait mind értelmiségi pályára nevelteti: Lajos és Ferenc ügyvédi vizsgát tettek, Rudolf pedig apja 1831-ben bekövetkezett halálakor egyetemi hallgató volt a filozófiai fakultáson. (PT. Testamenta et inventoria a. n. 524, 1899, 2292.) Ferenc egy ideig gr. Károlyi Lajos titkáraként működött, 1839-ben Pozsonyban nősült. Korábban városi ügyekkel nem foglalkozott, polgárjogot is csak 1843 májusban szerzett. 29 PT. Intimate a. n. 9180. (9418/1843). 30 Uo. illetve PT. Missiles a. n. 20673. 302