Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Bácskai Vera: Pest társadalma és politikai arculata 1848-ban : a választók és megválasztottak összetétele alapján = Gesellschaftliches und politisches Profil der Pester Bürger im Jahre 1848 283-325

nyait; a közlekedés területén mutatkozó jelentős különbség nyilván a vasúthálózat kiépülésével függ össze. A kereső foglalkozást űzők természetesen a keresőképes korú férfi lakosságnak csak bizonyos hányadát tették ki. A keresőképesség korhatárát nehéz lenne meghatározni; 1857-ben 1891 14 éven aluli (e korcsoport 10%-a) űzött valamilyen foglalkozást, s feltehetően a 6639 15—20 éves kereső között is jócskán akadt 17 éven aluli. A lélekösszeírásban kimutatott nagykorú férfiak és a népösszeírásban kimutatott 17 éven felüli férfiak számában mutatkozó jelentős eltérés feltehetően éppen abból adódik, hogy az előbbiben a kereső foglalkozást űző 17 éven aluliakat is a nagykorú férfiak közé sorolták. A lélekösszeírásban kimutatott 33 800 nagykorú férfi az összlakosságnak 33, a férfiaknak 65%-át tette ki; hasonló arányt tapasztalunk a kereső és keresőképes korú férfiaknál (a nem kereső 14 éven aluliak és a tanulók leszámításával) 1857-ben: az összlakosságnak 36, a férfiaknak 72%-át tették ki. Az eltérés összhangban van a 17 éven felüliek számának fentebb kimutatott nagyarányú növekedésével, illetve a 17 éven aluliak számának csökkenésével. Ha tehát a nagykorú férfiaknak az 1847/48. évi lélekösszeírásban kimutatott számát a kereső és keresőképes korú férfiak összesített számának fogadjuk el, a kereső foglalkozást nem űzők számát 1848-ban 6320—1800-ra becsülhetjük. Ez esetben a felnőtt férfiak foglalkozási tagolódása a következőképp alakul: A kereső és keresőképes korú férfiak százalékos megoszlása 1848-ban és 1857-ben Foglalkozási ág 1848 1857 Ipar 32,5— 41,4 43,0 Kereskedelem 6,5— 8,9 10,7 Vendéglátás 4,1— 4,4 5,6 Szállítás, közlekedés 1,5— 1,8 2,3 Értelmiségi, tisztviselő, szabadfoglalkozású 5,4— 6,6 7,3 Alkalmazott, napszámos, szolga 30,5— 30,6 18,7 Őstermelő 0,9— 1,0 1,6 Kereső foglalkozás nélküli 18,7— 5,3 10^8 Összesen 100,0—100,0 100,0 A becsült számok nagyobb értékeihez tartozó megoszlás mutat nagyobb hasonlóságot az 1857. évihez, ebből azonban messzemenő következtetéseket nem vonhatunk le, s a további elemzésnél mindkét szélső értéket figyelmbe vesszük. Az egyes foglalkozási ágakban működőknek a becsült számához viszonyítva a választói névjegyzékben szereplők az alábbi arányban képviselték az egyes foglalkozáscsoportokban működőket { Kézművesmesterek Kereskedők Vendéglátók 22 A kézműveseknél, kereskedőknél és a vendéglátó iparban a feltehetően csak nagyon kevés — polgárjoggal vagy ingatlantulajdonnal rendelkező — választóképes legényeket, illetve alkalmazottakat nem vettük figyelembe. 49,7—41,4% 28,6—21,4% 11,4—10,3% 298