Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Bácskai Vera: Pest társadalma és politikai arculata 1848-ban : a választók és megválasztottak összetétele alapján = Gesellschaftliches und politisches Profil der Pester Bürger im Jahre 1848 283-325

Pest XIX. századi rohamos fejlődése és átalakulása miatt csak erős fenn­tartással használhatjuk fel az e korszak leghitelesebb, legmegbízhatóbb össze­írásának, az egész lakosságra kiterjedő 1857. évi népszámlálásnak adatait is. 16 A gazdasági életben végbement átalakulások — a gyáripar fejlődése, a kézmű­ipar céhes kereteinek további bomlása, a kereskedelemben és közlekedésben (vasút) végbement változások stb. — egy évtized alatt is sok tekintetben módo­sították a kereső lakosság számát, s főleg struktúráját, amennyiben megváltozott szerepüknek és súlyuknak megfelelően másképp alakult a céhes és céhen kívüli iparosok, a legények és gyári munkások, a termelői és nem termelői szférában (pl. a szolgáltató iparban) foglalkoztatottak száma és aránya. Az önkényuralom hivatali apparátusának kialakítása során megváltozott a tisztviselő-értelmiségi réteg társadalmi összetétele. Az elnyomás éveiben Pest egy időre megszűnt a honoratior típusú, liberális értelmiség központja lenni; ezek helyét egy jóval nagyobb számú, idegen állami hivatalnokréteg foglalta el. A gazdasági fejlődés követelményeinek megfelelően módosult az értelmiségi-szabadfoglalkozásúak összetétele is a műszaki-közgazdasági stb. szakemberek számának és arányának növekedésének megfelelően. Ha mindehhez hozzászámítjuk az 1857. évi nép­számlálás foglalkozási adatainak csoportosításában mutatkozó, nem csak a mai szempontok szerint, de a kortársak megítélése alapján is sokszor önkényesnek tűnő elveket, 17 s főleg a gyáriparban foglalkoztatottak külön kimutatásának hiányát, nyilvánvaló, hogy az 1857. évi összeírás adatait is (Id. a következő oldalon lévő táblázatot) csak összehasonlításként, ellenőrzésként használhatjuk, s csak támpontul, s nem kiindulópontul szolgálhatnak a pesti lakosság 1848. évi megoszlásának megállapításához. Nem tekinthető teljes értékűnek, az ilyen jellegű források közül szinte egyedül fennmaradt, a vizsgált időponthoz legközelebb álló, s az adózók meg­oszlására legautentikusabbnak tűnő 1841. évi adókivetési, illetve adóosztályba­sorolási jegyzék sem. 17a Kétségtelen, hogy e forrás tartalmazza a leghitelesebb adatokat a kézművesmesterekről, fuvarosokról, s talán egyedüli forrásunk az önálló termelőüzemmel rendelkező őstermelők (kertészek, majorosok) számának megítélésére; kétes értékűek azonban a munkavállalókra — a legényekre, keres­kedelmi és vendéglátóipari alkalmazottakra vonatkozó, nyilvánvalóan részleges számadatai, s teljesen hiányoznak belőle a gyári munkások, és a vizsgálatunk szempontjából számunkra nagy fontosságú értelmiségi-tisztviselő-szabadfoglal­kozású réteg képviselői. Aligha képzelhető el, hogy a nagyszabású kereskedelmi tevékenységet folytató pesti kereskedőcégek mindösssze 4 segédet és 57 alkal­mazottat foglalkoztattak volna, vagy hogy a pesti mesterek átlag egy legénynél is kevesebbet tartottak volna műhelyükben; pedig ha az 530 kőműves- és 250 ácslegényt leszámítjuk, egy mesterre átlak 0,7 legény jutna. Nyilvánvalóan arról van szó, hogy a classificatióba csak a kontárkodó, saját kézre dolgozó, vagy házas, esetleg ingatlannal bíró legények kerültek be, s így a mester-legényszám együttesen inkább az önálló iparűzők teljes számáról ad megközelítően pontos képet, mint a munkavállalók és munkaadók megoszlásáról. Minden hiányossága mellett ez a classicifatió bizonyos foglalkozási kategóriákra egyedüli, illetve leg­megbízhatóbb támpont a többi, a vizsgált időszakhoz közelebb álló, vagy azzal egyidejű egyéb források hitelességének elbírálásához. 16 Ld. a 12. sz. jegyzetet. 17 Erre vonatkozóan ld. Körösi J. megjegyzéseit: Pest szabad királyi város az 1870. évben. A népszámlálás és népleírás eredményei. Pest, 1871. 88—93. 1. 17 a Classification des sämtlichen Gewerbe und Judenschaft. 1840. okt. 27. PT. Intimata a. n. 5259. 291

Next

/
Oldalképek
Tartalom