Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)
Komárik Dénes: Az 1844-es pesti Országháza-tervpályázat = Das Ständehaus 251-281
7. Feszi Frigyes Országháza-terve. Metszet. veket (csupán a hozzá tartozó helyszínrajzot) 77 . Viszont található a hagyatéki anyagban egy sorozat nagyméretű fénykép a korábban publikált tervekről. Tüzetes vizsgálattal megállapítható, hogy e képek azonosak azokkal, melyekről 1898-ban a kliséket csinálták, s melyek nyilván akkor s e célból készültek. 78 A képek tanúsága szerint a terv az egykori Űjvásár-térre, s egyéb tekintetben is a kiíráshoz igazodva készült, továbbá jeligével volt ellátva: Múltra, jövőre tekints, ha magas bért nyerni törekszel. (Kisfaludy Károly), s tervezői aláírással nem rendelkezett. A terv tehát kétségtelenül az 1844-es tervpályázatra készült. A tervet 1898-ban, mint láttuk, lefényképezték, tehát akkor megvolt. A pályázati anyagból nem kerülhetett elő, nemcsak azért, ment Feszi sohasem kérte vissza, hanem mert jeligéje Kovachich listájában nem is szerepelt. Azt a kalandos feltevést, hogy az 1849-ben eltűnt 5 pályamunka egyike lett volna az övé, s valami módon hozzá eljutott, mint teljesen irreálisát, elvethetjük. Ez esetben viszont a tervek csak úgy lehettek később nála, hogy már 1847. nov. 15-én, midőn Keglevich az anyagot lezárta, és jelentését megírta, sem szerepeltek a 41 pályamunka között. Feszi tehát vagy egyáltalán nem nyújtotta be a tervet — akár mert nagyon elkésett kidolgozásával, akár más miatt — vagy benyújtotta, de időközben, közvetlenül Keglevichtől, valami miatt visszakérte. 77 OL: T 11. Tervtár. Feszi hagyaték. — Provenienciájára nézve: OL: Y 1. Az Országos Levéltár általános iratai. 763/1930. alapszám. 78 OL: T 11.1. téka. 2. Az Országház tervei. A fényképsorozat a következő terveket tartalmazza: földszint alaprajza (2 db), I. em. alaprajza (3 db), II. em. alaprajza (2 db), keresztmetszet (5 db), főhomlokzat nézete (4 db). Az 5 példány keresztmetszet közül az egyiken gazdag keretirajz látható, jobb alsó sarkában a jeligével, a többiről a keretrajz hiányzik. Ney Béla cikke és a későbbi publikációk (Vámos F. említett két cikke) ezt az utóbbi képet közlik. Mint az eredeti fényképekből megállapítható, a kétféle képnek egyetlen terv, a keretrajzos szolgált alapjául. A keretrajz nélküli kópiáknál a keretet, ill. mindent az épületen és környezetén kívül „kitakartak", azaz a nagyméretű üvegnegatívra a megmaradó rész kontúrját gondosan követő papírt ragasztottak, így ez a rész minden tónus nélküli világos felületet mutat. Hogy mi szükség volt erre, nem teljesen érthető. Nyilván a klisé készítésével kapcsolatban csinálták, talán azért, hogy a homlokzatrajztnl ne üssön el, arról ugyanis eredetileg is hiányzott a díszes keretezés. 278
