Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)
Komárik Dénes: Az 1844-es pesti Országháza-tervpályázat = Das Ständehaus 251-281
Feszi Frigyes, a magyarországi romantikus építészet legeredetibb egyéninisége 73 több mint száz év óta úgy szerepel a magyar építéstörténeti irodalomban, mint aki annak idején megnyerte az 1844-es Országháza-tervpályázat első díját. Hogy ez tévedés, hiszen a pályázatot soha el nem bírálták, az eddig elmondottak alapján kétségtelen. 74 Mi módon alakult ki ez a téves hiedelem még Feszi életében, egyelőre rejtély. Mindenesetre a pályanyertességét említő eddig ismert legkorábbi publikáció 75 előtt néhány évvel két írás is megjelent, melyek csak annyit mondanak, hogy Feszi 1848 előtt Országháza-tervet készített. 76 Ez sejteni engedi, hogy az Országháza-terv készítésének ténye torzult el később, ismeretlen okból, pályanyertességgé. Szerencsére azonban nem csupán írott nyomát ismerjük Feszi tervének, hanem 5 tervlap reprodukciója is fennmaradt. Ezek 1898-ban Ney Béla ismertető sorainak kíséretében láttak naplágot az „Építő Ipar" c. műszaki folyóiratban. 76a „Az 1848-iki tervpályázat nyertes tervét" — mint Ney Béla mondja — „technikai közéletünk egyik immár nyugalomba vonult sokérdemű alakja... bocsátotta rendelkezésünkre". Tehát nem a család, nem a leszármazottak. E körülménnyel összhangban van az a tény, hogy a családtól 1927-ben az Országos Levéltárba került rendkívül gazdag és értékes Feszi-hagyaték sem tartalmazza az eredeti Országháza ter73 Feszi Frigyes (1821—1884): építész, a magyarországi romantikus építészet egyik legjelentősebb képviselője. Főműve a ma is álló pesti Vigadó (1859—1864). Vö.: Thieme — Becker Band XI. Leipzig, 1915. p. 507.; Vámos Ferenc: Feszi Frigyes és kora. „Magyar Művészet" I. (1925) pp. 340—357, 403—432. 74 Erre a tényre Zámborszky Ilona már 1937-ben felhívta a figyelmet, megnyilatkozása azonban a magyar építéstörténeti irodalom számára sajátosan hatástalan maradt. (Zámborszky Ilona: A magyar Országház. Bp. 1937. pp. 11—15.) Munkájának bevezetésében vázlatosan tárgyalja a tervpályázat ügyét, és okmányokra hivatkozva állítja, hogy a pályázatot soha nem bírálták el. Bár a pályázat történetének csak töredékét mondja el, részben pontatlanul — dolgozatának nem is ez volt a célja, hanem a ma álló Országház építéstörténete —, a pályázat el nem bírálásáról szóló állítása maradéktalanul helytálló. — Itt korrigáljuk könyvének egy feltűnően helytelen, alighanem sajtóhibából eredő tévedését. Eszerint a megmaradt tervanyag 1867-ben még 40 köbmétert tett ki. Ez az eleve képtelen mennyiség a minisztériumi átvételi iratokban szereplő adat elírása, ott ugyanis 40 köbMbról van szó, ami kb. 1,25 köbméternek felel meg és teljesen hihető. 75 A magyar képviselőház új épülete. „Vasárnapi Újság" XII. (1865) p. 503. A cikk az Ybl Miklós által 1865-ben épített ideiglenes képviselőház (alsóház) épületéről szól. 76 A pesti új redoute-épület. (Feszi Frigyes építész terve szerint) „Vasárnapi Újság" IX. (1862) p. 6.: „...Feszi Frigyes építészeti tehetsége már régibb idő óta talált elismerésre és méltánylatra. Többi között ő volt az, kivel a nagy Széchenyi István 1848. előtt egy tervet készíttetett a pesti új téren felállítandó pompás országgyűlési palota számára. A terv annak idejében méltó elismeréssel fogadtatott, s mint halljuk, most is megvan." — Hajnal arczképekkel és életrajzokkal díszített naptár 1864-ki szökő évre. Szerkeszté és kiadta Sarkady István. Pest, 1863. pp. 81—82.: „...midőn szeretett hazájába visszatért: az országgyúlésileg építtetni elhatározott országháznak tervrajza rá bízatott, melyet elkészítvén, képessége és szakavatottsága ünnepélyes fényben ragyogott elő, s a nagy Széchenyi figyelmét annyira felkölté, hogy vele magát összeköttetésbe helyezvén, az általa tervbe vett Polytechnikum és Servitakolostor Pesten leendő építtetése tervrajzának elkészítésével megtisztelé." — Amint látjuk, e két, időben egymáshoz közel álló híradás is egy lényeges pontban, Széchenyi szerepét illetően, ellentéteset állít. 76 a N. B. : Az állandó országház első tervezete. „Építő Ipar" XXII. (1898) pp. 212—214, 219, 225, 226, 231, 237, 238. A képek közt a pesti Vigadó három fejezetterve is látható, tévesen ezek alatt is Országháza felirat szerepel. E rajzok nyilván szintén a terveket rendelkezésre bocsátó idős kolléga birtokában voltak, aki nem tudta, hogy azok nem az Országháza-tervekhez tartoznak. 18* 275
