Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)
Komárik Dénes: Az 1844-es pesti Országháza-tervpályázat = Das Ständehaus 251-281
javaslataikat — a tervpályázatok szokásos rendszeréről is. 18 A választandó építészeti stílusról szólva először ünnepélyesen tiltakoznak a szokásos nézet ellen, mely minden épületet, melyben félköríves elemeket használnak fel, bizáncinak nevez. Ezután kifejtik, hogy a félkör- és nyomott (szegmens) ívet tartják korszerűnek, szemben a görög vagy a gótikus formákkal. A két korszerű forma közül az elsőt inkább az ünnepélyes és méltóságteljes hatásra törekvő épületek számára tartják alkalmasnak, a másodikat inkább a gazdasági célokra szolgáló épületek esetében. Az itáliai élmények hatása alatt álló művészek félköríves stílusban (Rundbogenstyl) megoldott, olaszos ízlésű terve az elmondott elvek hű kifejezője volt. Egészen más jellegű Raphael Ritter von Rig eV 9 terve, melynek távlati képét ismerjük egy finom rajzú litográfiáról. 20 Az akadémikus későklasszicizmus szellemében fogant terv rizalitokkal, kolonnádokkal tagolt főhomlokzatát a középső tengelyben hatoszlopos, timpanonos portikusz hangsúlyozza, s az egész épületet viszonylag gazdag szobrászati díszítés jellemzi. A terv, ill. e datálatlan rajz keletkezésének időpontjáról, a tervezés körülményeiről semmi közelebbit nem tudunk. A háromnyelvű felirattal ellátott litográfia 1848 után nem készülhetett, mert a magyar szabadságharc bukását követő helyzetben a Pesten építendő Országháza tervének közzététele elképzelhetetlen. Nem világos a terv kapcsolata a tervpályázattal sem, de minden jel arra mutat, hogy nem arra készült. Összeférhetetlen ugyanis, hogy valaki titkos tervpályázaton részt vegyen, s ugyanakkor tervét litográfián publikálja, bár — mint látni fogjuk — Anton Ortner esetében erre is van példa. (Természetesen az is elképzelhető, hogy Rigel esetleges pályatervét 1846-ban vagy 1847-ben visszakérte, mert az ügy húzódása bizalmatlanságot keltett benne.) Másrészt az épület rajzolt környezete nem azonosítható az Üjvásár térrel. Elképzelhető az is, hogy Rigel a pályázati felhívásból értesült e nagyszabású feladatról, és — a pályázaton részt venni nem óhajtva, de e téren való készségének demonstrálását ambicionálva — egy félig-meddig ideál-tervet ,8 Van der Null und von Sicardsburg: Ueber das Konkurswesen, mit nächster Beziehung auf den beabsichtigten Bau des Landhauses zu Pesth. „Allgemeine Bauzeitung" X. (1845) pp. 9—14. A cikk kelte: Wien, im November 1844. Mivel — mint 1845. febr. 25-én kelt megjegyzésükben közlik •— az „Allgemeine Zeitung" 1845. febr. 2. és 9-i számában hasonló motívummal cikkeztek, szükségesnek tartották hangsúlyozni, hogy tanulmányuk nem azok hatására keletkezett, jóval korábban elkészült, s csak a folyóirat nem tudta előbb közölni. — A cikket és a tervet Ney Béla 1898-ban röviden említi és ismerteti. (N. B.: Az állandó országház első tervezete. „Építő Ipar" XXII. 1898. p. 212.) — A pesti Országházhoz készített tervük volt az első nagyobb mű, amellyel a nyilvánosság előtt szerepeltek. (Constant von Wurzbach, dr. : Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich. XX. Wien, 1869. p. 423.) 19 Raphael Rittel von Rigel (1787— ? ) : bécsi építész és dekoratőr, Charles Moreau tanítványa, az osztrák későklasszicista építészet fontos képviselője. Vö. : Thieme—Becker, Band XXVIII. Leipzig, 1934. p. 352. 20 A lap mérete 67,5 X 52,5 cm, a rajz mérete 55,0 X 37,0 cm. Magyar, német és olasz nyelvű felirata: Pesten építendő új Országháznak távképe; Perspectiv— Ansicht des neu zu erbauenden Landhauses in Pest; Prospetto in Prospettiva del Palazzo delli Statt da costruirsi in Pest. Entworfen von Raphael von Rigel. Architect und Décorateur. Gestochen von Max Fahrmbacher. Gedruckt bei C. Horegschj in Wien. — E litográfiából Budapesten 3 példány ismeretes: OL: T 14. Tervtár. Tervek a Kereskedelmi Minisztérium anyagából. 2. téka. 2. Liedemann hagyaték. Sz. 36.; egy színezett példány a budapesti Történeti Múzeum Újkori Osztályának tervgyűjteményében; és a legjobb állapotban levő példány a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokában. 258
