Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)
Kumorovitz L. Bernát: Adatok Budapest főváros Árpád-kori történetéhez = Beiträge zur Geschichte der Haupstadt Budapest im Zeitalter der Árpáden 7-37
P. mester saját nyilatkozata szerint Buda „civitas Attile regis" jelölésének. A dolog ezen fordul meg, és nem azon, hogy P. mester „IX— XII. századi" vagy későbbi értelemben használta-e a „civitas Attile regis"-t. A „régi jelentésű" civitas-nak a hazai fejlődésben való szerepét Györffy így jellemzi: „ .. . a XI— XII. században kiépült királyi és püspöki székváros ... magva a fallal körülvett civitas; benne kőből épült királyi vagy püspöki palota; mellette egy kisebb téren székesegyház, a káptalan háza és több kápolna ; ezekhez járult néhány tárház, istálló, fegyveres kíséret, a szolgálattevők és néhány iparos egyszerűbb laka. A várkapu előtt vagy a vár alatt fekvő tér vagy főutca körül kristályosodott ki a polgárváros, a különböző etnikumú kereskedők vagy kézművesek részben egybeépült kő- vagy faházaival..., valamint az uradalomból beköltözött agrár-kézműves elemek nádtetős földházaival. A téren kiemelkedett a módos plébániatemplom .... Ez a két magból fejlődő város a XIII. századi belső és külső telepítések során újabb városrészekkel gyarapodhatott... Esztergom, Székesfehérvár és a püspöki városok mellett ilyennek indult a királyi prépostsággal rendelkező Óbuda is . . ," 26 A kétmagú óbudai település kivehető vizsgált oklevelünkből is, amely az óbudai vüla-t és civitas-t emlegeti. Az oklevél szerint a villa-t hospesek és cívisek lakják, a civitas lakói pedig a „custodes regie domus" és (az incolae) „de familiis iobagionum, comitum videlicet et prelatorum". Györffynek a XI—XII. századi városról meg civitasról idézett okfejtése teljes összhangban áll az oklevélből kihámozott társadalom- és településtörténeti képpel. Ugyancsak pontosan megfelel ez a kép az állítólag „régi értelmű" anonymusi „civitas Attile"nek is, hiszen a „civitas" jelölés az oklevélben a domus regria-val, Anonymusnál pedig a regalis Zocus-szal függ össze, és ha P. mester Budát regalis locus mivolta alapján a „régi értelemben" írja „civitas Attile"-nak, akkor az oklevél is „régi értelemben" említi a budai „civitas"-t. Az oklevél mindenesetre nem azonosítja a civitas-t a vüla-val, nem „civitas seu villa" kifejezést használ, hanem a kettőt lakóik alapján meg is különbözteti. Nem lehet tehát szembeállítani Anonymusnak és az oklevélnek a budai civitas-ra vonatkozó szóhasználatát. Nincs tehát miért elvitatni az oklevélhely keletkezését II. András korától (vagy talán az 1210-es évektől) és Ákos prépostságának idejére tenni. Ha ez az oklevél — inscriptiojának szerkezete és arengájának megléte, mint diplomatikai érvek alapján — hamisnak tekintendő, akkor érdekes párhuzamként állítható melléje az állítólagos eredetiben fennmaradt, 1240-ben, Zólyomban, a szentgotthárdi apátság érdekében kelt királyi parancslevél. 27 Ez a szakirodalom szerint hamisítvány, de írása alapján még II. András-kori koholmánynak tekintik. Szentpétery a borsmonostori hamis oklevelekkel megegyező írásúnak tartja 28 , a Burgenlandi Urkundenbuch I. kötetének kiadója, Hans Wagner szerint pedig „die äusere Form ist nicht ungewöhnlich, die Schrift entspricht den gleichzeitigen Königsurkunden ungefähr" 29 . A hamis szentgotthárdi oklevelet Wagner ugyanúgy parancslevélnek tartja, mint Györffy a budai 1212 u. oklevelet, és a hamisság bizonyítékaként megemlítik, hogy mandátum-létükre mindkettő privilégiumokra jellemző sajátságot: arengát tartalmaz. Györffy figyelmeztet arra is, hogy a budai mandátum inscriptiojának szintén van privilégiumokra jellemző alkatrésze: a „cunctis presentem paginam inspecturis" for26 Uo. 82—83. 27 Wagner: UBBurg. I. 67—68. 28 Krit. jegyz. I. 296. reg. 29 Wagner, H.: Burgenländische Forschungen. Heft 23. Eisenstadt, 1953. 58. 23
