Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)
Kumorovitz L. Bernát: Adatok Budapest főváros Árpád-kori történetéhez = Beiträge zur Geschichte der Haupstadt Budapest im Zeitalter der Árpáden 7-37
Az indigena feltűnik már Kálmán törvényében (4. cikkely : Nullus indigena sine fideiussore recipiatur. 20 ). Valamely kiváltságolt település lakosságát alkotó hospes- és ci^is-elemeknek ugyanazon oklevélben való emlegetése szintén nem kizárólagosan arra a korra jellemző sajátsága a kancelláriai latinságnak, amikor Ákos volt a budai prépost, így Kálmán herceg 1234-i privilégiuma Verőcén lakó hospeseket és cíviseket említ 21 , IV. Béla 1238. évi privilégiuma pedig Nagyszombattal kapcsolatban ír cívisekről és hospesekről. 22 Ami az 1230-as években Verőcére és Nagyszombatra nézve bizonyítottan használt társadalmi terminológia, az a velük legalább azonos fejlettségű (Ö-) Buda esetében sem lehet az 1260-as vagy 1270-es évek productuma. Buda „civitas" mivoltáról tudni kell, hogy Anonymus azért nevezi rendszeresen „civitas Attile regis"-nek, mert szerinte itt „regálém sibi constituit locum". 23 Horváth János eredményei szerint Anonymus művét „legvalószínűbben 1215 és 1217 között írhatta", 24 Buda „civitas" elnevezése tehát éppen nem 20 Závodszky L.: Szent István, Szent László és Kálmán korabeli törvények és zsinati határozatok forrásai. Budapest, 1904. 184. 21 Smiciklas: i. m. 422—423. 22 Endlicher, St. L.: Herum Hungaricarum monumenta Arpadiana. Sangalli, 1849. 445. 23 Szentpétery: SRH. I. 35. 24 P. mester és műve. Irodalomtörténeti Közlemények 70 (1966) 276. — Horváth János felfogásával polemizálva, Györffy legutóbb így nyilatkozott: „Adorján után, aki 1190-ben már erdélyi püspök volt, minden valószínűség szerint Béla király egy másik jegyzője nyerte el a budai prépostságot. Ennek neve nem maradt fenn, mert az Adorján 1186-i és Jakab 1211-1 prépostsága közti 25 évben nem jegyezték fel egy budai prépostnak a nevét sem. Logikus következtetés oda vezet, hogy ez a névtelen prépost azonos lehet a névtelen jegyzővel, aki a nagy egyházas helyek közül Óbudát ismeri a legjobban. A XIII. század második felében hamisítottak egy átírólevelet 1124. évszámmal, amelyben Péter budai prépost mint királyi oklevél megpecsételő je szerepel: presentem paginam per Petrum prepositum ecclesie Budensis sigillo nostro proprio iusisimus communiri. (Knauz, F.: Monumenta Ecclesiae Strigoniensis. Strigonii, 1874. I. 82. Vö. Szentpétery: Reg. Arp. 54. sz.) Ez a formula 1124-re teljesen korszerűtlen, viszont Inure király korának felel meg: pl. 1202: presentem paginam... sigillo regie maiestatis fecimus communiri; 1203: sigilli nostri testimonio presentem paginam iussimus communiri (Gárdonyi: i. m. 4., Fejér: i. m. II. 414.), ezt követően pedig még II. Endre alatt, a kettőspecsét bevezetésével a formula átalakult. Ez a körülmény megengedi azt a feltevést, hogy a garamszentbenedeki hamisítók egy 1200 körüli királyi oklevélből merítették Péter budai prépost oklevélpecsételő nevét. Mivel pedig más Péter budai prépostot az Árpád-korban nem ismerünk, vlószínű, hogy abból a 25 évből való, amelyből nem ismerjük a prépostok nevét, amelyre a corroborációs formula utal. Szilágyi Loránd fejtette ki, hogy Anonymus saját művét a presens pagina kifejezéssel jelölte, amely a kancellárián 1193-ban jelent meg és Imre karában terjedt el. Ha pedig ennek használata egy részéről Anonymushoz, másrészről Péter budai préposthoz kapcsolódik, továbbá ha hozzávesszük, hogy a budai prepostsagot ekkor volt királyi jegyzők foglalták el, és P. mester Buda környékét ismeri legjobban, akkor az egybevágásokat alig lehet véletlennek tekinteni. (Anonymus Gesta Hungarorumának kora és hitelessége. ItK. 74 (1970) 11—12.) Anélkül, hogy a P. mester személyéről folyó vitába kívánnék avatkozni, szeretném azt a vóleiményemet nyilvánítani, hogy a fent kifejtett elgondolás és a belőle eredő következtetések bizonyíték nélküli kombinációk maradnak legalábbis addig, ameddig kétségtelen hitelű adat nem igazolja a XII— XIII. század fordulóján Péter nevű budai prépost létét. Ilyen ingatag praemisszábol aligha lehet jogosan és eredményesen Anonymus kilétére következtetni. Módszertani szempontból sem helyeselhető P. mesternek olyasvalakivel való azonosítása, akinek puszta létezése is csak merő okoskodáson alapul. Ha Péter nevű budai prépostnak 1124-ben való létezése tagadásba veendő azon az alapon, hogy mindössze hamis oklevél tanúskodik mellette, akkor fokozottan így kell eljárni Péter budai prépostnak a XII— XIII. század fordulójára tétele esetén, mert ezt eddig még hamis oklevél sem 21
