Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Gál Éva, L.: A Krisztinaváros topográfiája, 1770-1872 = Topographie der Christinenstadt, 1770-1872 179-219

A Krisztinavárosnak ebben az első másfél évtizedében még kevés olyan épület volt, amelyben a tulajdonos nem lakott ott, tehát amely kizárólag lakbérjövedelem forrásául, vagy pedig luxuscélra — nyaralóul — szolgált volna. De már az első évben megjelentek az új külvárosban a háztulajdonnal nem rendelkező bérlők is; számuk és a háztulajdonosokhoz viszonyított arányuk folytonosan nőtt. 1772-ben az összes családfők Ve-a, 1778-ban a fele, 1786-ban pedig már 2

/3-a bérlő. Ez a folyamat az új település lassú városiasodásának egyik jele volt. A lakosságnak az a része, amely csak bérlőként lakott a Krisztinavárosban, rendkívül kevés állandóságot mutat. A bérlők többsége szinte évenként változtatott lakást: előfordult, hogy csak a Krisztinavároson belül költözött egyik házból a másikba, de sokszor végleg elköltözött, más külvárosba vagy más helységbe. A bérlők többsége — 70—80 százaléka — kapás volt, feltehetően ennek a foglalkozási kategóriának is a legszegényebb rétegéből, amelyet semmi sem kötött helyhez. Az első években a háztulajdonosok között is többségben voltak a kapások, hányaduk azonban évről évre csökkent. 1771-ben a háztulajdonosok 60 százaléka, 1774-ben 50 százaléka, 1786-ban 30 százaléka volt kapás/

11 Rajtuk kívül különféle kézművesek költöztek az új külvárosba; nagyobb részük kőműves volt, a többi pedig helyi szükségletre dolgozó szabó, varga, pék, kovács. Viszonylag nagy számban telepedtek le a Krisztinavárosban bérkocsisok és fuvarosok; alig szereztek viszont háztulajdont kereskedők (bérlőként lakott itt néhány szatócs, akiknek többnyire más foglalkozásuk is volt). 1772-ben nyílt a Krisztinavárosban a legelső kocsma, a mai Krisztina körút 65. sz. helyén; ez már 1775-ben „Zöld fa" néven fordul elő egy összeírásban.

42 1786-ban ezenkívül még hat kocsma szerepelt az adóösszeírásban: az egyik a „Zöld fa" tőszomszédságában, a mai Gellérthegy u. 1—3. helyén, a következő a Gellérthegy u. 33. helyén, további kettő a mai Krisztina körúton, közvetlenül a kápolnától északra (a 61. és 63. sz. helyén), egy az Alkotás u. 4., egy pedig a mai Városmajor u. l/a, b, c. helyén. Jí. József intézkedéseinek hatása a Krisztinaváros fejlődésére Buda s ezen belül a Krisztinaváros életében nagy változásokat hoztak II. József kormányzati intézkedései, amelyekkel Budát ténylegesen az ország fővárosává kívánta tenni. A legfontosabb ezek közül az országos kormányszékek és az országgyűlés Budára költöztetése volt. Buda városépítésében, s általában egész fejlődésében ezzel mintegy negyedszázados fellendülés kezdődött, amelynek itt csak a Krisztinavárost érintő vonatkozásaival foglalkozunk. A városépítésre serkentőleg hatott, hogy nemcsak az országos kormányszékek és az országgyűlés elhelyezéséről kellett gondoskodni, hanem a tisztiviselők lakásáról és a Budára érkező vidékiek szálláslehetőségeiről is. Mivel magában a Várban már alig volt beépíthető terület, II. József rendeletére 1784-ben 41 A számítások alapját az adóösszeírásban szereplő adatok alkották. 42 Status et numerus... Tom. 10. Fol. 159. („Grünbaum vacat..."). (OSzK Kézirattár, Fol. Lat. 3745.) 194