Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Gál Éva, L.: A Krisztinaváros topográfiája, 1770-1872 = Topographie der Christinenstadt, 1770-1872 179-219

L. GÁL ÉVA: A KRISZTINAVÁROS TOPOGRÁFIÁJA (17 7 0 — 1872) 1873-ban, amikor Pest, Buda és Óbuda egyesüléséből törvény szerint is megszületett az egységes főváros, Buda öt külvárosával együtt olvadt be Budapestbe. S bár Budán az újonnan megállapított közigazgatási kerületek, Pesttől eltérően, nem voltak azonosak egy-egy korábbi külvárossal, a Víziváros, a Tabán, a Krisztinaváros, az Országút és Űjlak még hivatalosan is sokáig viselte régi nevét, s ezzel együtt megtartotta bizonyos — ha nem is közigazgatási — különállását, megkülönböztető vonásait, amelyek az egykori külvárosok kialakulásának és fejlődésének eltérő körülményeiből adódtak. A mai város megértéséhez nem felesleges tehát külön-külön vizsgálni alkotórészeinek, a volt külvárosoknak történetét. Annál is fontosabb ez Budapest vonatkozásában, mert a külvárosoknak itt nagyobb szerepük volt a város XIX. századi terjeszkedésében, modern értelemben vett nagyvárossá alakulásában, mint sok más európai nagyváros esetében ; a török idők után Buda és Pest közvetlen közelében nem voltak falvak; szerepüket a két város körül a XVIII. század folyamán benépesedett külvárosok töltötték be:

1 a XIX. században a területi terjeszkedés ezek beolvasztásával kezdődött. A Krisztinaváros néhány tekintetben különbözött a többi budai külvárostól. A többi külváros ugyanis vagy a középkorban (Víziváros), vagy középkori falvak helyén a XVII. század végén, illetve a XVIII. század elején keletkezett, a Krisztinaváros ezzel szemben a XVIII. század utolsó harmadában települési előzmények nélkül, mindaddig lakatlan területen alakult ki.

2 A többi külváros történelmi előzményei — a középkori Kis-Pest, Alsóváros, Felhévíz, Szent jakabfalva — a felsővárossal, azaz a tulajdonképpeni Budával szoros kapcsolatban álló települések voltak, amelyek a Duna mentén vezető fő 1 V. ö. Salamon Ferenc: Pest város történetéből. Századok, 1875. 544.: „A mai nagy városok, London, Paris, sőt Bécs óriási terjedését igen nagy mértékben előmozdítja az, hogy minduntalan egy már régen állott falu vagy kis város ragad hozzá a városhoz.... Ma Pest, ahelyett, hogy készen kapna közelében egy-egy annectálható falut, maga kénytelen begyarmatosítani környékét..." 2 Nem tekinthetők települési előzménynek a későbbi Krisztinaváros területén a középkorban fennállt falvak (Lógod, Nyék, Sasad, Nándor), mert egyrészt ezek a török időkben nyomtalanul eltűntek — olyannyira, hogy a kutatás vagy még egyáltalán nem, vagy csak ásatások segítségével tudta őket lokalizálni, másrészt pedig helyeik •— a Várhegy nyugati lejtője, illetőleg a budai hegyvidék egyes pontjai — a Krisztinaváros fejlődésének csak későbbi szakaszaiban települtek be. 12* 179