Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)
Kumorovitz L. Bernát: Adatok Budapest főváros Árpád-kori történetéhez = Beiträge zur Geschichte der Haupstadt Budapest im Zeitalter der Árpáden 7-37
átdolgozása. Györffy felfogása szerint a rövidebb változat „1233 táján" 30 , „valószínűleg az 1233. évi beregi egyezmény előtt készült, amikor sor került a magyar egyházaknak kiutalandó só megállapítására" 31 . Ha a kormeghatározás helyes, akkor a hosszabb oklevelet — megbízhatatlansága esetében is — minenesetre 1233 előtt koholtnak kell tekinteni, mert a rövidebb változat szövege minden tekintetben a bővebbén alapul, és eredetibbnek semmiképp sem tekinthető. 3. Az 12 12 utáni oklevél A budai káptalan másik nagy jelentőségű kritikus írása II. András királynak 1212 u. kelt s már Fügedi által parancslevélnek nevezett oklevele, „mely szerint — írja Györffy — II. Endre az 1212-i oklevélre hivatkozással > a Budán lakó egyháziaknak és világiaknak, telepesek és jövevényeknek < elrendelte, hogy senki nem idegenítheti el a város területén fekvő házát, szöllejét, vagy más ingatlanát a budai egyház sérelmére, továbbá kimondta, hogy senki Buda város lakói közül, sem a királyi ház őrei, sem az ispánok és főpapok cselédei nem mentesek a prépost ítélkezése alól". 1 Ezt az oklevelet Salamon koholmánynak minősítette 2 , Szentpétery 1916-ban gyanúsnak tartotta 3 ', 1923-ban pedig azt írta róla, „ha hiteles, mindenesetre később kelt, mert a budai egyház részére szóló másik, 1212-i oklevélről azt mondja, hogy in authentico nostro .. . olim concesso" 4 , Gárdonyi pedig 1941-ben 5 és 1944-ben hamisítványnak tekintette, „mert adatai a tatárjárás utáni időkre mutatnak". 6 — Mások viszont, mint Wenzel 7 , Knauz 8 , Pauler 9 , Karácsonyi 10 , B. Szabó 11 és legújabban Fügedi 12 nem kifogásolják. Magam, említett tanulmányomban annak a nézetemnek adtam kifejezést, hogy — mivel az oklevélben szereplő olim időhatározószó rövid időtartamot (1—2 év) is jelezhet, a gyanús oklevél (vagy annak feltételezhető egykori eredeti példánya) nem sokkal az 1212-i oklevélpárnak szintén eredeti alapoklevele után láthatott napvilágot. 13 Györffy az oklevelet bizonyos diplomatikai meggondolások alapján hamisnak nyilvánítja és tartalmi érvekre hivatkozva a XIII. század második felében, Ákos mester prépostsága idején készültnek gondolja. Munkahipotézisként — számolva az öklevélnek (egyébként kellően nem bizonyított) hamis voltával, figyelmünket 30 Györffy: Disszert. 179. 31 Uo. 178. 1 Györffy: Disszert. 176., 126. jegyzet. 2 Az 1. §-ban (8. jegyzet) ï. m. II. 155. 3 L. az 1. §. 11. jegyzetét. 4 Krit. jegyz. I. 541. reg. 5 Az 1. §. 21. jegyzetében i. m. 35—36., 39. 6 Magyarország középkori fővárosa. Századok 78 (1944) 221—222. 7 Az 1. §. 6. jegyzetében i. m. 77. 8 Az 1. §. 7. jegyzetében i. m. 7. 9 Az 1. §. 9. jegyzetében i. m. I 2 . 344. 10 Az 1. §. 10. jegyzetében i. m. 11 Az 1. §. 14. jegyzetében i. m. 50. 12 Az 1. §. 24. jegyzetében i. m. 24—25., 32. 13 A Doma oklevele (az 1. §. 1. jegyzetében i. m. 24—25.) miatt eddig nem tartottam szükségesnek a vele való alaposabb foglalkozást. 2* 19
