Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)
Felhő Ibolya: Buda elsősége a tárnoki városok között = Budas, Vorrangigkeit unter den Tavernikalstädten 153-178
nagyszombati és Jalkóczy István modori városi küldötteket megbízták, hogy hozzák a tárnokszék elébe a pozsonyi városházán őrzött tárnoki ládát. Azok két szolgával oda is hozatták, de a felnyitása másnapra maradt, mert a pozsonyi küldöttek nem találták a láda kulcsát. (A nagyszombati küldöttek ugyan azonnal odaadták a másik kulcsot, a küldöttek azonban úgy határoztak, hogy a pozsonyiak keressék meg másnapra a Pozsony városára bízott kulcsot.) 64 Paksy János pozsonyi jegyzőt megválasztották tárnokszéki jegyzőnek évi 100 Ft fizetéssel. Az első évre azonban 150 Ft salláriumot szavaztak meg neki, mivel ekkor sok munkája és fáradsága lesz a tárnokszéki határozatok kivonatainak elkészítésével. Először úgy tervezték, hogy a kivonatokat a közeli városok küldötteinek jelenlétében azonnal írják össze, meggondolva azonban, hogy az ilyen munka hosszabb időt igényel és ezzel nagy költséget okozna a városoknak, Paksy János jegyző hűségére bízták valamennyi tárnoki iratot é)s a ládához való kulcsot is, hogy az említett munkát elvégezhesse. 65 Megbízták Paksyt, hogy amint elkészült a kivonatokkal, minden egyes tárnoki város számára állítsa össze könyv formájában (a városok költségén) és adja át nekik „pro futura directione". 66 A következő tárnokszéki ülésen, 1722-ben Csáky Zsigmond gróf tárnokmester parancsára szintén áthozták a pozsonyi városházáról a tárnoki levéltárat 67 és a ládából kivéve a tárnokszéki jegyzőkönyvet, megkeresték benne annak az eskünek a szövegét, amelyet 1626-ban tett le Bende Miklós altárnokmester. Ezt az esküszöveget használták fel most Sigray János altárnokmester felesketésére. 68 Ezen az ülésszakon a tárnokmester elrendelte, hogy a jövőben „bizonyos tekintetek miatt" ne vigyék be a tárnoki ládát az ülésre, hanem csak a tárnokszéki jegyzőkönyvet vigye oda két tárnokszéki küldött. 69 Az 1725-i ülés jegyzőkönyvében azután azt olvashatjuk, hogy a tárnokszéki jegyzőkönyvet a pozsonyi és nagyszombati tárnokszéki küldöttek elhozták szokott őrzőhelyéről, Pozsonyból Pestre s ott a városházán tartották, amíg az ülésen be nem mutatták, (A könyvet egyébként azért hozatták oda, hogy a legutóbbi ülés végzéseit megtekinthessék; erre azonban más ügyek miatt nem került sor.) 70 Az ülés jegyzőkönyvének részletesebben készített fogalmazványából azonban kitűnik, hogy ekkor is az egész tárnoki levéltárat (conservatorium actorum ét litteralium instrumentorum i. sédem concernentium) hozták el Pozsonyból és helyezték el ideiglenensen a pesti városházán. 71 Hogy mit tartalmazott ezidőben a tárnoki levéltár, arról pontos felvilágosítást nyújt 1746-ban készült lajstroma. 1746-ban ugyanis az újonnan kinevezett tárnokmester, Eszterházy Ferenc gróf tanulmányozás céljából kölcsönkérte az akkor már Budán őrzött tárnoki levéltárat s ez alkalommal Miller János Ferdinánd, Buda város jegyzője lajstromba foglalta a benne található iratokat. Összesen 41 tételt tartalmaz a lajstrom. 72 Az első öt tételben feljegyzett iratok azonosak az 1681. évi tárnokszéken lajstromba vett öt oklevéllel: Rudolf 1602. 64 Orsz. Levéltár, Tárnoki lt. Acta tav. Fasc. E. Fasc. 1. 1702. jan. 26. 65 Orsz. Levéltár, Tárnoki lt. Prot. sed. tav. I. kötet 442. 1. 66 Orsz. Levéltár, Tárnoki lt. Acta tav. Fasc. E. Fasc. 1. 07 „cistam seu conservatorium actorum et privilegiorum iuris et sedis Thavernicalis". 68 Orsz. Levéltár, Tárnoki lt. Prot. sed. tav. I. kötet 469. 1. 69 Uo. 471. 1. 70 Uo. 494. 1. 71 Orsz. Levéltár, Tárnoki lt. Prot. sed. tav. I. kötet 493. 1. 72 Orsz. Levéltár, Tárnoki lt. Acta tav. Fasc. E. Fasc. 14. és Budapest Főváros Levéltára, Buda v. lt. Titkos levéltár No. 39. 168
