Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)
Felhő Ibolya: Buda elsősége a tárnoki városok között = Budas, Vorrangigkeit unter den Tavernikalstädten 153-178
nek látták eljárásuk igazolását s ezért a tárnokszék jegyzőjével, Trimmel Mátyással külön bizonyságlevelet állítattak ki, amelyben az igazolja, hogy a küldötteket csak akkor bocsátották be, amikor „eleget tettek a tárnokszék szokásának", azaz letették a reinkorporáció esetére előírt esküt, bemutatták kiváltságaiknak a tárnoki iratok közé helyezendő kivonatát és lefizették a kért összegeket. 41 A befizetett pénzt egyébként a „szék ládájában" helyezték el. 42 Buda tehát a tárnoki városok sorában elfoglalt kiváltságos helyzetének három összetevője közül az egyiket: első helyét az ülésrendben ismét elnyerte. Nem feledkezett meg azonban a másik kettőről sem s annak visszaszerzését is azonnal megkísérelte az 1722. évi tárgyalások során. A város országgyűlési követei számára készített hosszú utasítás 2. pontjában meghagyta a követeknek, hogy hívják fel a tárnokmester figyelmét Buda városának a tárnokszéki ülés helyszínével kapcsolatos előjogára, munkálkodjanak azon, hogy újra minden évben, mégpedig Budán tartsák a tárnokszéket és hogy a tárnokszéki jegyzőkönyvet Pozsony városa adja át Buda város levéltárának. Hozzáteszik, hogy ez nehézségekbe fog ugyan ütközni, de végülis a tárnoki jog 31. artikulusa alapján eredményt kell elérni, hiszen a tárnokmester már gyakran „kegyes vigasztalást" nyújtott ebben az ügyben. 43 A követek az utasításnak megfelelően jártak el s kifejtették, hogy megbízóik méltányosnak tartanák, ha a tárnokszéki jegyzőkönyvet végre visszahoznák a régi helyére, átadván Buda városának, hogy a levéltárban „biztosan és illően" megőrizze. Az is helyes lenne, ha a tárnokszéket — úgy mint régen — ezután is minden évben Budán tartanák, hiszen Isten kegyelmével megszűnt az az ok (tudniilik a török hódítás), ami miatt egykor Pozsonyba helyezték át a tárnokszéket. Mindez nemcsak igazságos, hanem egyenesen elő van írva a tárnok jogi artikulusokban — érveltek a város követei. 44 Ebben a két kérdésben azonban egyelőre nem ért el eredményt a város. De nem adta fel igényeit és ahányszor csak alkalom adódott, mindig újra szóbahozta a dolgot. így amikor megkapta Csáky Zsigmond gróf tárnokmester, meghívólevelét az 1725 szeptemberében Pesten tartandó tárnokszékre, válaszlevelében az ülés helyét illetően a tárnoki jog 1. és 31. cikkelyére emlékeztette a tárnokmestert 45 s egyben a tárnoki jog 2. artikulusának értelmében kérte, hogy a tárnokszéki jegyzőkönyvet, mint szükséges rekvizitumot az ülés előtt hozzák át Pozsonyból és adják át Buda városának. 46 A tárnokszéket mégis Pesten tartották meg, és a tárnokszéki jegyzőkönyvet is a pesti városházán helyezték el az ülés megnyitásáig. 47 Az 1725 után tartott második tárnokszéki ülésen, 1733-ban végre azután sikerült dűlőre vinniük a budai követeknek a tárnoki conservatorium ügyét. 41 Uo. 1722. aug. 23. 42 Orsz. Levéltár, Prot. sed. tav. I. kötet 472. 1. 43 Budapest Főváros Levéltára, Buda v. lvt. Tisztújítási iratok 1722. máj. 28. 44 Budapest Főváros Levéltára, Buda v. lvt. Misc. ant. 581. sz. 1722. év. 45 A Rudolf 1602. évi kiváltságlevelében megerősített Laki Thuz-féle cikkelyek közül az 1. előírja, hogy a hét város törvényszéke minden évben Budán üljön össze; az 1596. évi cikkelyek közül pedig az első, amely a Rudolf-féle kiváltságlevélben a 31. számot kapta, azt mondja ki, hogy Pozsonyban tartják az üléseket, amíg Budát vissza nem szerzik. 46 A Laki Thuz-féle 2. cikkelyre céloz itt Buda városa; ez írta elő a tárnokszéki jegyzőkönyv vezetését és egyik ülésszaktól a másikig Buda város levéltárában való megőrzését. Buda városának a tárnokmesterhez intézett levelét 1. Budapest Főváros Levéltára, Buda v. It. Mise. ant. 581. sz. 1725. aug. 4. 47 Orsz. Levéltár, Tárnoki lt. Prot. sed. tav. I. kötet 494. 1. 162
