Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Morvay Endre: A Pest-budai repülőhíd = Die fliegende Brücke von Pest-Buda 131-151

MORVAY ENDRE A PEST-BUDAI REPÜLŐHÍD A mai Budapest eredetét képző Pest, Buda és Óbuda kialakulásában nagy szerepet játszott, hogy ezen a helyen keresztezték egymást a legfontosabb szárazföldi és vízi útvonalak. Ennek viszont az az oka, hogy itt volt a szükséges útvonalvezetéshez legközelebb eső előnyös dunai átkelőhely. A télen is bővízzel előtörő források, a Tabán védett völgye ezt a helyet alkalmassá tették à letelepedésre. Az átkelőhely biztonságáról háborúban és békében egyaránt gondoskodni kellett, meg kellett alkotni és fenntartani azokat az eszközöket, melyek emberek állatok és áruk veszély nélküli szállítását lehetővé tehették. Azok a dereglyék, kompok, melyekkel az átkeléseket lebonyolították, nemcsak a helybelieknek szolgáltak közlekedési eszközül, de nélkülözhetetlen kellékei voltak egy nagyszabású kelet—nyugati kereskedelmi és hadi út fenntartásának. A két dunaparti település lakói ennek az útvonalnak kulcspontja felett rendelkeztek, vámot, fuvardíjat szedhettek, de meg is akadályozhatták az átkelést, vagy az áruk szállítását, ha érdekük úgy kívánta. Nem sokat tudunk arról, hogy ezek az átkelést biztosító szerkezetek milyenek lehettek. A legkorábbi rajz, mely a Pest és Buda közötti forgalom lebonyolítását ábrázolja, a török megszállás idejéből maradt fenn. Ezen hajóhíd köti Össze a két várost. A török hódoltság utáni pest-budai vedutákat szemlélve pedig egy különös vízi jármű vonja magára figyelmünket. A rajzoló, metsző dekoratív motívumként használja fel képe előterében ezt a kettős hajótestű, kettős árbocú kompot, melynek távoli végén lehorgonyzott hosszú kötelét apró csónakok sóra tartja a víz felszínén. Ez volt a repülőhíd. Mért jelenik meg egyszerre a már rég bevált hajóhíd helyett, miben volt annál tökéletesebb? Talán mert beállítása, téli kiemelése egyszerűbb lehetett a hajóhadénál, fenntartása, gondozása olcsóbb volt, ellenőrzése is egyszerűbb. Ugyanakkor a forgalom a két város, illetve a két országrész között még nem volt olyan nagy, hogy azt egy komp szakaszos átkelésével ne lehetett volna lebonyolítani. 1701-ben Pest város tanácsa Moser Antal János szindikátust bízta meg a város kiváltságlevél-ügyének intézésével. Maga állította össze Pest város kívánságainak jegyzékét, és ebben megemlíti, hogy milyen költséges a dunai átkelés fenntartása, és, hogy a híd hat évi karbantartási költségei mennyire megterhelték a várost.

1 Ebből következtethetjük, hogy 1695—96-os években már repülőhíd kelt 10* 131