Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)

Vörös Károly: Budapest legnagyobb adófizetői 1873-ban : adalékok Budapest társadalomtörténetéhez a dualizmus korában 2. = Die Höchstbesteuerten von Budapest im Jahre 1873 249-308

izraelita hitközségnek lett elnökévé : mindvégig vezető alakja a zsidóság magyarosodását és kulturális haladását célzó törekvéseknek. 20 A fenti, kifejezetten általános, az egész ország, sőt már az egész Monarchia terü­letén tevékeny, vasút-, gát-, laktanya-, híd- stb. építésekkel elfoglalt nagy építési vállalkozók mellett jelentős szerep >t játszanak virilistáink között Pest sajátosan helyi építészei : azok a többé-kevésbé tehetséges építőmesterek és művészek, akik­nek munkája nyomán ezekben aij évtizedekben bontakozik ki a város új arca. E tevékenység méreteire s a meggazdagodáshoz nyújtott lehetőségeire jellemző, hogy már 1850—1860 között Pesten 2244 építési engedélyt adnak ki : ebből 2030-at 28 mester épít meg és ezen belül is 1179-et mindössze 3 építész: Zofahl (461-et, bár már 1851-ben panaszkodnak rá, hogy mint céhes mester vállalja olyan „kontárok" terveinek szignálását is, mint Kauser, Feszi stb.), illetve a két Hild (718). Ebből persze igazi új ház még csak 556, köztük az egyemeletes vagy annál is magasabb csak 179, a többi földszintes. Az engedélyek közel fele (1024) át­alakításra és toldaléképítésre szolgál (ideértve az emeletráépítéseket is); további 241 épület ipari célokra épül, s a város új arcát talán legjobban alakítólag az engedélyekben 189 helyen jelenik meg új üzletportál: 6 kivételével mind a mai Váci, Petőfi Sándor, Kossuth Lajos, Deák Ferenc és Dorottya utcákban, illetve az általuk határolt területen. 21 Viszont egy évtized elmúltával 1870—71-ben, tehát immár alig két év alatt a városban 311 új lakóházat emelnek és 80 esetben vagyunk ráépítés tanúi. Az építkezések súlypontja ekkor már jellegzetes módon nem a telítődött Bel- vagy a Lipótvárosban van, hanem a Teréz- és Józsefváros­ban, elsősorban a körutak adómentességgel is támogatott, most meghatározott vonalán, ezenkívül a Józsefvárosban : a Múzeum körüli mágnásnegyedben. E mun­kák során csak a Pesten 1871-ben befektetett építési költségek több mint 12 millió frt-ot tettek ki. 22 E mennyiségi fejlődés alig két évtizede során azonban megtörténik a város­építés stílusának átalakulása is. A klasszicizmus elszárad, kiszikkad: Hild klasz­szicista bazilikájának összeomlása, melynek helyén Ybl már neoreneszánszban építi meg az új bazilikát, szinte jelképes jelentőségű. A klasszicizmus helyén most a romantika válik uralkodóvá, hogy a korszak végefelé már megjelenjék az ek~ letika a maga historizáló, elsősorban neoreneszánsz minták után induló stílusaival. Az öreg Hilden kívül, ki Pest legnagyobb és így érthetően konzervatív virilis háztulajdonosainak 1850 és 1860 között még nagy késő-klasszicista épületeket épít — bár végső alkotásaiban már maga is meglepő jó érzékkel kísérletezik az eklektikával —, ennek az évtizednek mennyiségileg legtöbbet foglalkoztatott építészei: a még ugyancsak a klasszicizmusból indult Hild Károly és Zofahl már alig építenek nagyobb és jelentősebb épületet : építési engedélyeik túlnyomó részben földszintes házakra, ipari és mezőgazdasági épületekre, toldaléképít­kezésekre szólnak. Az igazi nagy, az új városképet meghatározó épületeket már azok az építészek fogják megalkotni, akik képesek lesznek magukat elszakítani a kiszáradt klasszicizmustól és közeledni azokhoz a kibontakozó új stílusirány­20 Neuschlossék kezdeteire: Kubinyi András: Adatok Újpest 1849 előtti törté­netéhez. TBM XI. k. Bp. 1956. 283., 289. 1., Lederer i. m. 41-44., 241-242. 1.; Kempelen Béla: Magyarországi zsidó ós zsidóeredetű családok. I—II. k. Bp. 1937 — 1939. I. k. 124 — 125.1. Későbbi építkezéseikre : GellériMór: Ipartörténeti vázlatok. Bp. 1906. 737—745. 1., Hirschler Ignácra: Magyar Zsidó Lexikon. Bp. 1929. 366. 1. 21 Mindezekre Zakariás O. Sándor: Pesti építőmesterek munkássága 1850 — 1860. Ma­gyar Művészettörténeti Munkaközösség Evkönyve. Bp. 1953. 1. 555 — 559. 1., ahonnan az. 1850 — 60 közötti építkezésekre vonatkozó összes építészenkénti konkrét adat is származik. 22 Körösi V. 7 —13. 1. az ekkor keletkezett új épületek tételes felsorolásával; a költsé­gekre uo. 27. 1. 270

Next

/
Oldalképek
Tartalom