Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)

Nagy Lajos: A budai Vár topográfiája a XVII. század végén = Die Topographie der Budaer Burg am Ende des XVII. Jahrhunderts 81-119

NAGY LAJOS A BUDAI VÁR TOPOGRÁFIÁJA A XVII. SZÁZAD VÉGEK A budai Vár topográfiájával már hosszú évtizedek óta foglalkoznak a város — főleg középkori — történetének a kutatói. Forrásaik azonosak: az 1696. évi telekkönyvi mutató (Zaiger), a Rabattá hagyatékában talált térkép, s a telkeket nem, csak az utcahálózatot és a fontosabb épületeket (elsősorban templomokat) ábrázoló de la Vigne-féle térkép. Mindezeknek a forrásoknak, illetve ezek adatai­nak pontos helyhezkötését legújabban lehetővé tették, nagymértékben elő­segítették azok a régészeti kutatások, amejyek a második világháború pusztításai után a Vár műemlék épületeinek a helyreállítását csaknem minden esetben meg­előzték. E munkák során 97 házat vizsgáltak meg, s a műemléki helyreállításhoz szükséges adatokon kívül a középkori telekhálózathoz is biztos adatokat szolgál­tattak. Ennek következtében 1956-ban Weidinger György és Horler Ferenc meg­kísérelték, hogy a XVII. század végi és a középkori adatok egyeztetését oly módon, hogy a Rabatta-fóle térkép adatait a házkutatásoknál nyert adatokkal valószínűsítve egy mai 1:1000 léptékű térképen ábrázolták, minek következtében biztos alapot kívántak teremteni a további kutatások számára is. Az eredmény — amennyiben munkájuk kiindulópontját helyesnek ismerjük el — valóban impozáns : a Rabattá-térkép csaknem minden adatát sikerült a modern térképen helyhez kötniük, a méretkülönbségeket szellemes, s igen egyszerű megoldásokkal küszöbölvén ki. Munkájuk ellenőrzése során azonban minduntalan felmerül az a kérdés, hogy vajon nem túl könnyű, illetve leegyszerűsített feladatra vállalkoztak-e, amikor két biztos adatcsoport (középkori falmaradványok és a modern térkép) közé egy bizonytalan harmadikat (a Rabattá-térképet) iktatva kívánták a török uralom utáni, de tulajdonképpen a középkori Buda térképét megszerkeszteni ? Állították ugyanis, hogy a budai Vár megőrizte „mind a mai napig középkori városstruk­túráját", s ezt még azzal is megerősítették, hogy a bizonytalan tényezőről, a Rabatta-térképről megállapították, hogy „híven tükrözi a Vár középkori város­szerkezetét". Ezt azonban bizonyítani nem tudták. Semmi bizonyíték nincs arra, hogy a Rabatta-térkópen jelzett telkek valóságos telkek lettek volna, na­gyobb a valószínűsége annak, hogy az 1687 februárjában készített városfel­mérés abból a célból készült, hogy az elpusztult, romba dőlt város területe a lehető legnagyobb haszonnal értékesíthető legyen. Ez a telekhálózat tehát semmiképpen nem a Vár középkori városszerkezetét tükrözi, hanem egy olyan elképzelést, amelynek alapján a katonai, illetve a kamarai hatóságok a város területét érté­kesíteni szerették volna. A Rabattá-térképen szereplő telkek értékesítésére nem került sor. Már az ö Tanulmányok Budapest múltjából • -Ql

Next

/
Oldalképek
Tartalom